A műemlék és tulajdonosa (A 18. Országos Műemléki Konferencia Kőszeg, 1995)

Nyitó plenáris ülés - Szabó Bálint: Műemlékvédelem Erdélyben 1993-1995

SZABÓ BÁLINT MŰEMLÉKVÉDELEM ERDÉLYBEN 1993-1995 A műemlékvédelemi tevékenységet szerte a világon hármas tagozódás jellemzi: párhuzamosan foglalkoznak az építészeti örökség megmentésével hivatalok (hatóságok), műemlékhelyreállítók és civil szervezetek. Erdélyben a '80-as években ez a tevékenység is szinte a nullponton volt: a műemlékvédelmi hivatalt 1977-ben törvényerejű rendelettel megszüntették, a műemlékhelyreállítók rendelés hiányában szétszéledtek, és a szervezetek működését sem nézték jó szemmel. A '89-es fordulat után Erdélyben is megindult — mindhárom fronton — a műemlékvédelem újjászervezése. Először természetesen a civil szervezetek alakultak, ületve — központilag — az államhivatali szervezetek működését tették lehetővé. A helyreállító szakemberek már jóval lassabban léptek. Az általunk vizsgált periódusban — tulajdonképpen a nyírbátori műemlékvédelmi konferencia óta eltelt két évben — a helyzet viszonylag stabilizálódott: egyértelművé vált, milyen szinten működnek az államhivatalok, milyen ütemben alakul ki a helyreállítók csoportja, mennyit és mennyire hatékonyan tudnak tenni a civilszervezetek. Kiderült, hogy az építészeti örökség megmentésén fáradozóknak is figyelembe kell venniük: egy anyagilag és erkölcsileg egyaránt mélyponton levő társadalom, ha csodákra nem is képes, befolyásolható a jó irányba. Előadásunk a hármas műemlékvédelmi tevékenység mindenikét taglalja, felvillantva egy-egy részproblémát, azon igyekezve, hogy az anyaországi kollégák előtt egy minél valósabb és teljesebb kép alakulhasson ki az erdélyi építészeti örökség megmentésének helyzetéről, lehetőségeiről, kilátásairól. Szó esik majd a hivatali teendők között a műemlékállományról, a műemlékhelyreállítás anyagi fedezetéről, a műemléktulajdonosok magatartásáról ületve a hivatali tevékenységről. A műemlékhelyreállítás — restaurálás témakörében most főleg a kutatás-tervezéssel foglalkozunk, de szó esik majd a kivitelezésről is. A kutató-tervező tevékenység állami illetve magánvállalkozásaira térünk majd ki, felsorolva az utolsó két évben folyamatban levő helyreállításokat és azok szerzőit. Itt jegyeznénk meg, hogy Erdélyben a magánszférás tevékenység nem divat vagy alternatíva, hanem szinte az egyetlen lehetőség a kisebbségi szakemberek bekapcsolódására. A társadalmi szervezetek múltjáról, jelenéről, illetve jövőjéről szólunk befejezésül. Tevékenységük sokoldalú, és jól egészítik ki az állami hivatal ületve a helyreállító szakemberek munkáját. # # #