A műemlék és tulajdonosa (A 18. Országos Műemléki Konferencia Kőszeg, 1995)

A szekció - Hozzászólások - Balega Sándor

tetőt, és az 100 vagy 200 ezer koronával drágább, akkor az állam köteles ehhez hozzájárulni. Ezt akarjuk elérni mi is, és remélem, hogy ebben az évben kész lesz a törvényjavaslat. Nem akarok sokat beszélni, bár még sok példát tudnék mondani az utolsó évekből. 1990-ben azt mondták nekünk, hogy vége a műemlékvédelemnek, mert megváltozik a tulajdonos, és az állam nem fogja fizetni a felújításokat, mert a Műemlékvédelmi Intézet nem kap pénzt. Hát azelőtt Kassán például 10—12 felújítás volt — nagyobb beruházással — ma évente 100—1200 javaslatot, előírást készítünk a tulajdonosoknak, beruházóknak, finanszírozóknak a műemlékek fenntartásához. Én abban látom a műemlékek megmentését, hogy legyen gazdájuk, legyen jó gazdájuk, aki törődik velük, mert ha valakinek vagyona van, ha nem hülye, azzal törődik. Már olyan tapasztalatunk is van, hogy a műemlékek — nem mindegyik, de például nagyvárosokban: Kassán — megkeresik a pénzt. Kassán kicseréltük a belvárosban a világítást, rendbeszedtük a homlokzatokat, rendbeszedtük a kerteket, ligeteket, és egy hónapon belül saját maguk jelentkeztek a vállalkozók — például a vendéglátóiparból; 20%-kai emelkedett nekik a forgalom —, hogy ők ajándékoznának valamit a városnak a műemlékvédelemre. Minden műemlék, amelyiket ki lehet használni, az megkeresi magára a pénzt, amit rá kell költeni, csak először segíteni kell neki, hogy olyan állapotba hozzuk, hogy azt a pénzt meg tudja keresni.