A műemlék és tulajdonosa (A 18. Országos Műemléki Konferencia Kőszeg, 1995)

A szekció - Hozzászólások - Fedor Tibor

esetben is így lenne, ha ezek az ingatlanok állami tulajdonban maradtak volna önkormányzati használattal. Az önkormányzatok pedig leginkább még akkor kaphatnak pénzt, ha ezekben az ingatlanokban ún. értéknövelő beruházásokat eszközöltek, s ez megint olyan, ami akkor is járna az önkormányzatoknak, ha állami tulajdonban maradtak volna az ingatlanok. Nem hiszem, hogy ez jelentene olyan költségvetési terhet, ami az az egyházi ingatlanrendezési folyamatot akadályozná. A következő probléma, amit püspök úr felvetett, a törvényben szereplő 5%, amit a törvény úgy fogalmaz, hogy a jegyzékbe vett, tehát átadásra javasolt egyházi ingatlanok 5%-át kell az államnak átadnia évente az egyházak részére. Minthogy a törvény eleve 10 éves határidőt írt elő az ingatlanrendezésre, ha utána számolunk: 10 x 5 = 50%, tehát ilyen értelemben a törvény nem biztosította volna azt, hogy a 10. év végéig meg is oldódjanak az egyházi ingatlanügyek. Másrészt viszont a törvény lehetőséget ad arra is, hogy az önkormányzatok és az egyházak ún. közvetlen megállapodással rendezzék az ingatlanügyeket, vagyis amikor, különösebb önkormányzati érdek nem fűződött, hozzá — nem volt benne olyan önkormányzati intézmény, amit esetleg csak nagy összeggel lehetetet volna kihelyezni, esetleg bérlő sem volt benne —, vagy az önkormányzat saját hatáskörében meg tudta oldani, akkor közvetlen megállapodással, az állami költségvetés megterhelése nélkül állapodhattak meg. És hát a törvényalkotók nyilván arra számítottak, hogy legalább az ingatlanok 50%-ában ez azért realizálódik. Más kérdés, hogy sajnálatos módon ez nem így történt. Viszont az is igaz, hogy nem igazán dönthető el ez az 5% mire vonatkozik: a 10 éves jegyzékre, ami az összes egyháznak átadandó ingatlanokat tartalmazza, vagy pedig azokra az éves jegyzékekre, amelyeket az ingatlanrendezésre alakított egyeztető bizottságok évente tárgyaltak meg. Az éves jegyzékek jelentős részét korábban azért meg is oldották, tehát ilyen értelemben az éves jegyzékek 5%-a bőven megvolt. Ugyanakkor el sem készült, egyszerűen azon technikai okok miatt, mert igen jelentős mennyiségű egyházi igény érkezett be (több mint 7 ezer egyházi ingatlanra). Ugyanakkor azt is el kell mondani a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, amely megkapta ezt a feladatot, igazából nem készült fel. A tárca profiljába nagyon nehezen tartozhatott bele egy olyan feladatkör, ami majdhogynem önálló kárpótlási hivatalt igényelt volna. A tárcának nem volt meg az a szakapparátusa, amely érdemben tudott volna ezekkel az ingatlanügyekkel foglalkozni. Nagyon sok esetben évek után sem jöttek be az egyházak részéről sem azok az adatok, amelyek eldönthették volna egy-egy ingatlannál, hogy egyáltalán a törvény hatálya alá tartoznak-e vagy sem, úgyhogy a különböző objektív és szubjektív okok következtében ez a bizonyos 10 éves jegyzék sajnos el sem készülhetett, így ilyen értelemben ennek az 5%-át számonkérni nem is nagyon lehet. Most egy-két adatot elmondanék az ingatlanrendezés állásáról: Amint mondottam, több mint 7 ezer egyházi igény érkezett be, amelyből valóban, ahogy Püspök úr elmondotta, kb. 3500-at a katolikus egyház adott be, ami teljes mértékben érthető, ha megnézzük Magyarországon a különböző egyházak súlyát. Ha az ingatlanokat nézzük, az eredeti tulajdoni helyzet szerint a katolikus egyház ingatlanai még meg is haladták ezt az arányt. Jelenleg az egyházi ingatlan igénylések kb. 50%-a katolikus. Az eredeti tulajdonhelyzet szerint tehát a katolikus egyház még bizonyos önmérsékletet is tanúsított ingatlan igényeinek a beadásakor, azaz igyekezett a törvényi előírásokat figyelembe venni, hogy milyen funkciókra és milyen ingatlanokat igényel vissza. Eddig 541 ingatlan vonatkozásában született kormányhatározat. Meg kell említenem, hogy a kormány most már elfogadott egy olyan jegyzéket is, amely 178 további ingatlan ügyét tartalmazza, és ezen ingatlanok vonatkozásában hamarosan megszületik a Művelődés és Közoktatási Minisztériumi határozat. Ezenkívül mintegy 1000 olyan közvetelen megállapodás született ingatlan ügyekben ön-