A műemlék és tulajdonosa (A 18. Országos Műemléki Konferencia Kőszeg, 1995)

Záró plenáris ülés - Hozzászólások - Fejérdy Tamás: Összefoglaló

elég. Egyéb fontos jogszabályokra is szükség van, az ingatlannyilvántartási jogszabályok megújí­tásától kezdve a használattal, illetve szankciókkal, támogatásokkal összefüggő jogszabályokig, amelyek majd a törvényből következnek. Hangsúlyozta a konferencia — és örülök, hogy Fazakas Péter szekcióvezető úr kicsit megvál­toztatta a szekció címét —, hogy a tulajdonosok nem elvont intézmények, hanem mindig embe­rek, még akkor is, ha intézmények nevében járnak el. Elkötelezett, és az értéket ismerő, felis­merő, elismerő emberek nélkül nem lehet jó tulajdonosokról beszélni, bármilyen tulajdon­formáról is van szó. Figyelemmel kell kísérni az érdekek hierarchiáját is, és számolni kell a tulajdonosi érdekkel éppúgy, mint a közösség szempontjából, a közösség oldaláról érvényesített értékvédő érdekekkel önkormányzati-, regionális-, országos-, esetleg nemzetközi szinten. Nagyon jó gondolat Winkler Gábor,,hármas pillére". Rendkívül fontos a műemlékek fenntartása szempontjából a tulajdonosi akarat, hogy fenn akarja tartani tulajdonát. Ehhez viszont rendkívül fontos, hogy minden olyan lehetőséget használjunk fel, és minden olyan támogatást adjunk meg a tulajdonosoknak, bárki le­gyen is az, amelyik ahhoz segíti hozzá, hogy felismerje és ismerje azt az értéket, amely a tulaj­donában van. Éppen ezért haladéktalanul meg kell oldanunk a tulajdonosok szakszerű és napra­kész tájékoztatását, ezalatt nemcsak azt kell értem, hogy közöljük a játékszabályokat, hanem hogy partnernek tekintve őket arról is tájékoztatjuk, mit miért kell úgy tenni, ahogy tenni kell. Szakmai támogatást kell tehát nyújtani, szakmai konzultációk lehetőségeit kell biztosítani. Rendkívül fontos megállapítása a konferenciának, amelyet a Műemlékvédelmi Hivatal részéről minden lehető módon érvényesítenünk kell, hogy a műemlékek fenntartásában még a legjobb tulajdonos is igényli, hogy az állam ne vonuljon ki a feladatból. Hiszen műemléktulajdo­nosnak lenni korlátozást jelent, s ezt kompenzálhatja az állami támogatás. Fontos, hogy a műem­lékek tulajdonosai — pályázható kereteken keresztül — támogatáshoz juthassanak. Nyomai a mostani állami költségvetésben is megvannak, hiszen kiemelkedő értékű műemlékegyüttesek már nevesítve szerepelnek. Ugyanakkor a konferencia — teljes súlyával és tekintélyével — nem­csak támogatja, követeli annak elérését, hogy a címzett- és céltámogatások keretében az önkor­mányzatok egyedi műemlékek és műemléki együttesek helyreállításához, felújításához támoga­táshoz jussanak. A jövő szempontjából döntő jelentőségű mind a széles közvélemény — beleértve a tulajdono­sokat is — mind pedig a szakmai utánpótlás képzése, kialakítása, formálása. A műemlékekkel foglalkozóknak felismert felelőssége — és prónálnak is tenni érte — de még többet kell tenni, hogy a fiatal szakemberek képzésében a tudást és a műemlékek szeretetét egyaránt átadhassák. A konferencia szorgalmazza, hogy teljesedjék ki ez a folyamat a kézművesek képzésének szintjé­től egészen a szakmérnökök képzéséig. Örömmel üdvözli a konferencia, hogy megszületett az első műemlékvédelmi tankönyv. A jelenlévők szükségesnek tartották, hogy bizonyos szakmai kérdésekben az itteni széles körű társadalmi találkozásokat mintegy kiegészítendő, célzott szakmai találkozások jöjjenek létre. Az épületek utólagos falszigetelésének témaköre örökzöld téma, valóban megérdemel egy állandó elemzést. A másik ilyen lehet — bár most nem hangzott el olyan súllyal mint a legutóbbi konferenciánkon — a műemlékvédelem és az idegenforgalom kapcsolatával összefüggő kérdések. Tetszik nekem a „fenntartható turizmus" kifejezés, ami nagyon fontos a műemlékvédelem szem­pontjából, és rendkívüli jelentősége van a különböző szektorokban működő személyek közötti párbeszédben. Én ideértem a szűken vett műemlékvédők, műemlékvédő építészek, műemlék­védő restaurátor építészek és a széles, teljes körben vett építésztársadalom közötti párbeszédet is.

Next

/
Thumbnails
Contents