A műemlék és tulajdonosa (A 18. Országos Műemléki Konferencia Kőszeg, 1995)
Záró plenáris ülés - Hozzászólások - Fejérdy Tamás: Összefoglaló
elég. Egyéb fontos jogszabályokra is szükség van, az ingatlannyilvántartási jogszabályok megújításától kezdve a használattal, illetve szankciókkal, támogatásokkal összefüggő jogszabályokig, amelyek majd a törvényből következnek. Hangsúlyozta a konferencia — és örülök, hogy Fazakas Péter szekcióvezető úr kicsit megváltoztatta a szekció címét —, hogy a tulajdonosok nem elvont intézmények, hanem mindig emberek, még akkor is, ha intézmények nevében járnak el. Elkötelezett, és az értéket ismerő, felismerő, elismerő emberek nélkül nem lehet jó tulajdonosokról beszélni, bármilyen tulajdonformáról is van szó. Figyelemmel kell kísérni az érdekek hierarchiáját is, és számolni kell a tulajdonosi érdekkel éppúgy, mint a közösség szempontjából, a közösség oldaláról érvényesített értékvédő érdekekkel önkormányzati-, regionális-, országos-, esetleg nemzetközi szinten. Nagyon jó gondolat Winkler Gábor,,hármas pillére". Rendkívül fontos a műemlékek fenntartása szempontjából a tulajdonosi akarat, hogy fenn akarja tartani tulajdonát. Ehhez viszont rendkívül fontos, hogy minden olyan lehetőséget használjunk fel, és minden olyan támogatást adjunk meg a tulajdonosoknak, bárki legyen is az, amelyik ahhoz segíti hozzá, hogy felismerje és ismerje azt az értéket, amely a tulajdonában van. Éppen ezért haladéktalanul meg kell oldanunk a tulajdonosok szakszerű és naprakész tájékoztatását, ezalatt nemcsak azt kell értem, hogy közöljük a játékszabályokat, hanem hogy partnernek tekintve őket arról is tájékoztatjuk, mit miért kell úgy tenni, ahogy tenni kell. Szakmai támogatást kell tehát nyújtani, szakmai konzultációk lehetőségeit kell biztosítani. Rendkívül fontos megállapítása a konferenciának, amelyet a Műemlékvédelmi Hivatal részéről minden lehető módon érvényesítenünk kell, hogy a műemlékek fenntartásában még a legjobb tulajdonos is igényli, hogy az állam ne vonuljon ki a feladatból. Hiszen műemléktulajdonosnak lenni korlátozást jelent, s ezt kompenzálhatja az állami támogatás. Fontos, hogy a műemlékek tulajdonosai — pályázható kereteken keresztül — támogatáshoz juthassanak. Nyomai a mostani állami költségvetésben is megvannak, hiszen kiemelkedő értékű műemlékegyüttesek már nevesítve szerepelnek. Ugyanakkor a konferencia — teljes súlyával és tekintélyével — nemcsak támogatja, követeli annak elérését, hogy a címzett- és céltámogatások keretében az önkormányzatok egyedi műemlékek és műemléki együttesek helyreállításához, felújításához támogatáshoz jussanak. A jövő szempontjából döntő jelentőségű mind a széles közvélemény — beleértve a tulajdonosokat is — mind pedig a szakmai utánpótlás képzése, kialakítása, formálása. A műemlékekkel foglalkozóknak felismert felelőssége — és prónálnak is tenni érte — de még többet kell tenni, hogy a fiatal szakemberek képzésében a tudást és a műemlékek szeretetét egyaránt átadhassák. A konferencia szorgalmazza, hogy teljesedjék ki ez a folyamat a kézművesek képzésének szintjétől egészen a szakmérnökök képzéséig. Örömmel üdvözli a konferencia, hogy megszületett az első műemlékvédelmi tankönyv. A jelenlévők szükségesnek tartották, hogy bizonyos szakmai kérdésekben az itteni széles körű társadalmi találkozásokat mintegy kiegészítendő, célzott szakmai találkozások jöjjenek létre. Az épületek utólagos falszigetelésének témaköre örökzöld téma, valóban megérdemel egy állandó elemzést. A másik ilyen lehet — bár most nem hangzott el olyan súllyal mint a legutóbbi konferenciánkon — a műemlékvédelem és az idegenforgalom kapcsolatával összefüggő kérdések. Tetszik nekem a „fenntartható turizmus" kifejezés, ami nagyon fontos a műemlékvédelem szempontjából, és rendkívüli jelentősége van a különböző szektorokban működő személyek közötti párbeszédben. Én ideértem a szűken vett műemlékvédők, műemlékvédő építészek, műemlékvédő restaurátor építészek és a széles, teljes körben vett építésztársadalom közötti párbeszédet is.