Műemlékvédelem és településfejlesztés (A 17. Országos Műemléki Konferencia Nyírbátor, 1993 )

III. szekció - Arnóth Ádám: Mit vár a műemlékvédelem az idegenforgalomtól

vendégszobákat alakított ki bennük. Egy másik programban egy bankkal együttműködve hosszú lejáratú hiteleket tett lehetővé vendégszobák létesítésére és felújítására. A védett épületek előnyt élveztek. Az idegenforgalom a védett épületek fontos hasznosítója. Abaújban és Zemplénben ez még inkább csak lehetőség. Néhány példa: Forró, Kakas csárda: a falu megrendelte a XVIII. századi épület felújítási terveit. A terv teljes helyreállítást irányzott elő fogadó céljaira. Hasznosító hiányában maradt helyreállítás nélkül a lepusztult kocsma és egy szegény kis múzeum boldogtalan együttélése. Ugyanebben az időben fölépült a falutól függetlenül a faluszélen egy építészetileg teljesen értéktelen panzió — a rövid távú, elkülönített érdekeknek nyilván ez felelt meg, de a falu és a műemléképület rosszul járt. Boldogkő vára: az OMF az 1960-as években állíttatta helyre; benne turistaszálló kapott helyet, kezelője a megyei idegenforgalmi hivatal volt. Mára a turistaszálló megszűnt; a Borsodtourist miskolci irodájában pedig még egy térképet sem lehet kapni. A Hegyalja kastélyai, kúriái (Aranyosszántó, Golop, Tállya, Boldogkőváralja) idegenforgalmi hasznosításra kínálkoznak (bor, hagyományok, műemlékek, természet, kirándulás, vadászat). A józan ésszel ellentétben alig sikerült valamit elérni ennek érdekében, és még a helyreállított kékedi kastélyt sem sikerült idegenforgalmi célra beindítani. Talán lassan jó esély mutatkozik a füzérradványi Károlyi-kastély helyreállítására.