Műemlékvédelem és településfejlesztés (A 17. Országos Műemléki Konferencia Nyírbátor, 1993 )

III. szekció - Péteri László: Idegenforgalom és műemlékvédelem

— MEBIB területén az Egri Vár helyreállítása + rendezvények támogatása (reneszánsz napok, szüret, stb.), a pásztói műemlékegyüttes, tájházak, kiállító helyek, Mátraszentimre — szlovák ház, Mikófalva —, Mátrafüred, kalló-malom, Mezőkövesd, Mátraverebély — Szentkút (WC), Heves megyei Múzeumok Igazgatósága, Gyöngyös műemléki rekonstrukciójának támogatása, stb. — a SKÏÏ3 területén 1987—93 között a Nagycenki Múzeumi Kalauz, parkolóépítés, a Széchenyi mauzóleum felújítása, a kőszegszerdahelyi vízimalom rekonstrukciója, illetve a múzeumi magnetofonos tárlatvezetés támogatása, a sárvári vár várudvari műemléki helyreállítása, a fertőrákosi Mythras-szentély télújítása, a Sopron, Új utca 4. műemléki helyreállítása (SKIB székház), a soproni Tűztorony díszkivilágítása, a Sopront elkerülő út kapcsán régészeti feltárások, illetve a fertődi Esterházy kastély rendezvényeinek támogatása emelhető ki. Említést érdemel, hogy a kiemelt üdülőkörzeti intéző bizottságok központi költségvetési támogatása 1990-ben megszűnt, és a központi IFA-ból az IB-k részére biztosított összegek — a keretösszeg drasztikus csökkentésével összhangban — OIT döntés alapján normál és reálértékben egyaránt jelentős mértékben csökkentek. 6. A műemlékek idegenforgalmi hasznosításával kapcsolatos problémák nem választhatók el a nemzetgazdaság közismert problémáitól. Nevezetesen: — belföldi tőke hiánya — a finanszírozzással, hitelezéssel kapcsolatos problémák, — külföldi működő tőke érdeklődésének hiánya, az érdekeltség, a bizalom csökkenése (kezdeti adókedvezmények megszűnése), garanciák hiánya, — a privatizációval, kárpótlással, terület-, településfejlesztéssel, -rendezéssel, idegenforgalmi törvényekkel kapcsolatos bizonytalanságok. Ezen túlmenően a műemlékvédelmet és az idegenforgalmat egyaránt sújtja az állami szerepvállalás tisztázatlansága, az ehhez szükséges eszközrendszer elégtelen volta. 7. Figyelembe kell venni, hogy a tervgazdaság megszűnt, a szociális piacgazdaság még nem alakult ki, tehát átmeneti helyzetben van a nemzetgazdaság. A műemlékek idegenforgalmi hasznosítása csak vállalkozói alapon történhet, a szociális piacgazdaságra való átállás, az állam fokozatos visszavonulása és „indirekt", támogatási lehetőségek mellett. (Ez elsősorban a nemzeti, regionális, idegenforgalmi propagandára (nemzeti idegenforgalmi képviseleti hálózat kialakítására) és non-profit, nem-termelő infrastrukturális beruházások támogatására szorítkozik.) ad. IV. A műemlékvédelem és az idegenforgalom közötti együttműködés javítására vonatkozó javaslatainkat az alábbiakban foglalom össze: 1. A műemlékvédelmi törvény és végrehajtási rendeletének mielőbbi meghozatala, elsődlegesen a műemlékek hasznosítási lehetőségeinek, az ehhez szükséges — de vállalkozói érdekeket nem sértő, teljesíthető — szakmai feltételek egyidejű meghatározásaival. Ennek keretében a műemlékek — a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően — idegenforgalmi szempontból — fontossági sorrendbe (x, xx, xxx — nemzetközi, országos, regionális, helyi jelentőségű) állítása.