Műemlékvédelem és településfejlesztés (A 17. Országos Műemléki Konferencia Nyírbátor, 1993 )

III. szekció - Péteri László: Idegenforgalom és műemlékvédelem

— a Fővárosi és megyei önkormányzatok részére a levéltárak, könyvtárak, múzeumok, feladataira biztosított összegeket; — egyes folyamatban lévő színházak rekonstrukciójához (Miskolc, Pécs, Szolnok); — egyes szakmai-társadalmi szervezetek szövetségek (MUT; MÉSZ, Budapesti Városvédő Egyesület, Magyarország Felfedezői Hagyományőrző Szövetség, Széchelyi Faluvédő Egyesület, Város-Község Védő és Szépítő Egyesületek Szövetsége, stb.) támogatására biztosított központi költségvetési összegeket. A KTM bevételei között szerepel a műemlékvédelmi bírság, amelynek 30%-a a helyi önkormányzatokat illeti. (Az NGKM részére a Kereskedelemfejlesztési Alap, illetve a Befektetésösztönzési Alap áll rendelkezésre, míg a PM-náí Zárolt Állami Vagyont Kezelő Intézet, illetve az elmaradott térségek fejlesztése, munkahelyteremtés címen szerepel költségvetési előirányzat.) Az egyházi műemlékek karbantartásához az állami költségvetésen kívül egyházi, helyi közösségi bel- és külföldi támogatások, és hagyományőrző mozgalmak támogatására is számítani lehet. A népi műemlékek karbantartásához a benne lakók meghatározott feltételek mellett szakmai és anyagi támogatást kapnak. ad II. 1. A turizmus (idegenforgalom) definíciója a Kormány által elfogadott koncepció alapján: minden állandó lakó- és munkahelyen kívül végzett — nem tartós munkavégzésre irányuló — szabadidős tevékenység, amelynek keretében — térítés ellenében — különböző szolgáltatásokat vesznek igénybe. (Ez magában foglalja a belföldi és nemzetközi, aktív és passzív turizmust, a hivatás és szabadidő turizmust. Ezen belül motiváció szerint megkülönböztethető a kongresszusi, konferencia: az üzleti, incentív; a gyógy, termál: a kulturális, rendezvény, zarándok; a környezetbarát, „zöld", „kék", hobby": a falusi, az ifjúsági; a természetbarát, a szabadidő-sport, hobby, kaland, stb. turizmus, illetve az egyéni, a családi, a szervezett, a szervezett-egyéni, szállásigényes, nem-szállásigényes, stb. turizmus.) A turizmus fogadásához nrinimálisan szükséges alapinfrastrukturális hálózatok az alábbiak: — kereskedelmi, közhasználati szálláshelyek (szálloda, panzió, fogadó, turistaszállás, üdülőház, nyaralóház, kemping, fizetővendéglátás; szervezett, nem-szervezett; — vendéglátó, szolgáltató, kereskedelmi, egészségügyi, stb. létesítmények; — utazási irodák, idegenforgalmi hivatalok, idegenforgalmi információs irodák (TOURINFORM); — bankok, és pénzváltó helyek; — idegenvezetés, tárlatvezetés, túravezetés (vízi, kerékpáros, természetjáró, lovas vadász, stb); — személyszállítás, kölcsönzés, stb. 2. A turizmus állami, területi irányítása, szervezet- és eszközrendszere röviden az alábbiakban foglalható össze: — a Kormány az idegenforgalom állami irányítását az IKM, illetve az ipari és kereskedelmi miniszteren (aki egyben az Országos Idegenforgalmi Tanács (OIT) elnöke) és az Országos Idegenforgalmi Hivatal (OIH) elnökén (aki egyben az OIT titkára) keresztül gyakorolja;