Műemlékvédelem és településfejlesztés (A 17. Országos Műemléki Konferencia Nyírbátor, 1993 )

II. szekció - Bede István: Nyírbátor ÁRT felülvizsgálatának főbb szándékairól

Jelen esetben abból indultunk ki, hogy Nyírbátor műemléki város, melynek középkorban kialakult és azóta folyamatosan fejlődni tudó városszerkezetét, jellegzetes hangulatait, beépítéseit, városképeit meg kell őrizni. A város műemlékei amellett, hogy önmagukban felbecsülhetetlen értéket képviselnek és nyilvánvalóan megőrzendők, környezetükkel együtt vizsgálandók és kezelendők, hiszen létezésük félezer éve összeforr a városéval. A tervek készítésénél a fejlődés kereteit kívántuk kitűzni, mely tartalommal — véleményünk szerint — csak az idő múlásával tud kitöltődni. A keretek alapvető jellegzetessége, hogy az építési telkeket, ingatlanokat felértékeli, tehát nem elvont városfejlesztési, építészeti, esztétikai, hanem a legegyszerűbb érdekelvű gondolatmenet hatékonyságában bízik, természetesen a város, a köz érdekeit védő korlátozásokkal. Ilyen eszközök voltak esetünkben a szabályozási vonalak a kialakult beépítéseknek megfelelő meghatározása, helyi építési előírások megfogalmazása (egyedi elbírálású telkek), az építési tilalmak feloldása, a tulajdonjogi viszonyok messzemenő figyelembevétele (tömbfeltárás), a városfejlesztés szándékainak, erőinek koncentrálása. Ezek után tervünknek azokat a szándékait említeném, melyek a város műemléki jellege és a jelen konferencia miatt elsősorban aktuálisak. Az előbb említett lépések mindegyike azt célozza meg, hogy a város fejlődése természetes keretek között, a saját maga által kialakított feltételrendszerben, tehát jellegét, lényegét megtartva folytatódjon. Ez esetünkben elsősorban a „beállt" területeken érzékelhető szemléletesen, mint a Sóhordó utca, Damjanich utca, Szabadság tér, Encsencsi út stb. Az ÁRT gyakorlatától eltérően a városközpontra „egyszerűsített részletes rendezési terv" nek nevezhető tervanyagot készítettünk, pontosan a kérdések halmozódása és a kis telekméretek miatt, úgy gondoltok, hogy ez a lépték mind a vizsgálat, mind a terv fázisában sokkal mélyebb elemzésre, gondolatfelvetésre ad lehetőséget, mint az ÁRT hagyományos méretaránya. Ugyanakkor az alkalmazott ábrázolástechnika szemléletessé kívánja tenni a javasolt fejlesztésekkel megcélzott hangulatokat, mely jelen és hasonló esetekben különösen fontosnak tűnik. Egyszóval célunk volt, hogy az ART ne csak bürokratikus, hanem hangulati elemeket is tartalmazzon, amennyire ez lehetséges. A városközpontban a javasolt fejlesztések részben a tömbfeltárásokra, részben a felesleges bontások által teremtett helyzetek befoltozására keresik a megoldásokat. Emellett új és fontos elem ezen a területen a Szabadság tér északi térfalának újjáépítése, az ún. „műemléki sétány" nyomvonalának pontosítása, a műemléki sétányt a Fő térrel összekötő gyalogos utca nyomvonalának kijelölése. Kiemelten fontos természetesen a műemléképületek környékének kezelése. A református templom és a várkastély maradványaként megmaradt ún. magtárépület kapcsolatát, a két műemlék között elhelyezkedő épületek racionálisan elképzelhető bontásával, a terep rendezésével és díszburkolatok használatával reméltük biztosítani. így a kevésbé látványos magtárépület mintegy a templom együttesébe kívántuk bevonni. A minorita templom és rendház környékének rendezésére a legfontosabb új elem a „Papokrétje" körül futó sétány és az ezt szegélyező új, a környezet építészeti igényszintjének megfelelő beépítés lenne. A hatékonyabb hatósági és városfejlesztési munka érdekében a már létező műemléki övezet és városszerkezeti jelentőségű terület határát értelemszerűen módosítottuk. Ezen a területen a szükségesnek és célszerűnek látszó többszörös ellenőrzés és szűrés érdekében az engedélyezési eljárásba bevonni javasoltuk az OMvH képviselőjét és a városi főépítészt is.