Műemlékvédelem és településfejlesztés (A 17. Országos Műemléki Konferencia Nyírbátor, 1993 )

I. szekció - Dám László: Nyírbátor város műemlékeinek hasznosítása

tagolódik: a nagyobbik rész dongaboltozata az épület tengelyével párhuzamos, ehhez csatlakozik egy meglehetősen széles válaszfallal elkülönített kisebb pincerész, amelynek a járószintje kb. 20 cm-rel lejjebb is van, mint a nagyobb pincerészé, boltozatiránya pedig merőleges az épület hossztengelyére. A pince fölött szintén dongaboltozatos lezárású három helyiség állhatott, a középső volt a legnagyobb, dongaboltozata — a szokásos módon — a hossztengellyel párhuzamos, míg a két kisebb helyiség kereszt dongaboltozattal rendelkezett. A földszinti rész déli oldalán volt az épület bejárata. És ebből a középső helyiségből vezetett egy 1,20 méteres fal közé kiképzett lépcső fel a tulajdonképpeni első emeletre, tehát az épület harmadik szintjére. Ez a harmadik szint — a feltételezések szerint — egyetlen hatalmas ebédlő lehetett, amely előtt egy reneszánsz loggia húzódott, tudniillik a déli homlokzat előtt megtalálták azt az öt hatalmas pillért, amely tartotta azt, és a loggia maradványai is előkerültek a földből. A nyírbátori várkastély így rekonstruált képe egyike a középkori világi együttesek legreprezentatívabb épülettípusainak. Az északi palota egységes építészeti koncepció szerint készült, építészeti részletei mérhetetlenül egységesek, és megfelelnek a déli szárny és a református templom Jagelló kori reneszánsz részleteinek méreteivel. Amikor az építkezés megkezdődött, módosíthatták az eredeti tervet, ekkor merülhetett fel a déli oldalon a loggia megépítése. Természeesen az, hogy egy egységes koncepcióval a XV—XVI. században kialakult egy várkastély, nem jelenti azt, hogy ne lettek volna előzményei. Számos okleveles adat utal arra, hogy a Báthoriaknak több kúriája és nemesi laka volt itt, és az is feltételezhető — ez Szekér Györgyék kutatásainak végkicsengése —, hogy a XV—XVI. században nem történt más, mint egy korábbi, több épületből álló, önálló kúriát magában foglaló együttes építészeti egyesítése és összekapcsolása. Ha ma nézzük meg az épületet, az most a teljesen elhagyatott, tulajdonosa a magyar állam, a kezelője a Gabonaforgalmi Vállalat, amelyről nem tudom, van-e még, de inkább nincs, mint van. Megindult ugyan egy régészeti és műemléki feltárás és helyreállítás: kiszedték a magtár gerendavázas szintjeit, feltárták a pincét, lefedték az épületet, aztán azonban — mivel nincs pénz a helyreállításra — magára maradt. Amíg magtár volt addig legalább őrizték, hogy el ne lopják belőle a búzát. Amíg a középkori pincében ott volt a sok pálinkáshordó, nem lehetet bejutni. De ma ez a gyönyörű középkori pince is vásott gyerekek és csavargók tanyája, tele van piszokkal, kosszal, romlik, senki sem törődik vele. Attól félek, hogy ilyen elhanyagoltan többet fog romiam, mint az előző öt évszázad alatt. Nincsenek világos elképzelések — legalábbis az én ismereteim szerint — az épület hasznosítását illetően sem. Felmerült, hogy a pincében létre kellene hozni valami idegenforgalmi vagy vendéglátóipari egységet, mondjuk egy borozót, az épületben pedig ki lehetne képezni egy képtárat, egy művelődési házat, vagy bemutatótermet, esetleg egy szép romkert létrehozásával párhuzamosan olyan jellegű lovasjátékokat is lehetne rendezni, mint a nagyvázsonyiak. Az én megítélésem szerint ehhez azonban a középkori reneszánsz palotát kellene helyreállítani. Mert egy magtárban nem lehet sem művelődési házat, sem mást kiképezni, az ilyen szempontból nagyon nehezen hasznosítható épület. Azt, hogy visszaállítsák az eredeti reneszánsz palotát, szakmailag sem tudom elfogadni — bár nem vagyok építész és nem értek hozzá —, nem hiszem, hogy meg lehetne csinálni, annyi mindent kellene rekonstruálni, nem is beszélve a költségekről. Az egyetlen járható út az én megítélésem szerint, hogy vissza kell állítani a XVIII. századi megtárállapotot. A hasznosítást illetően pedig: a pince szerintem kifejezetten alkalmas lenne egy középkori kőtár kialakítására, azt a sok szép kőtöredéket, ami előkerült, a pincében el lehetne helyezni.