Műemlékvédelem és településfejlesztés (A 17. Országos Műemléki Konferencia Nyírbátor, 1993 )

I. szekció - Szabó Bálint: Műemlékek kulturális hasznosításának sajátos körülményei Erdélyben - Sisa Bálint: Tájházi gondok

A tájházakhoz nagyon közel állnak a népi ipari műemlékek, valamint az ismert mesterségek épületei. Fenntartásuk, üzemeltetésük hasonló gondoskodást kíván, mint a tájházaké. Hiszen a helyreállított műhelyek, malmok is használaton kívül állnak. A műemlékhelyreállítási metódus azt követeli, hogy elvüeg üzemképes állapotban legyenek. Például egy malom fenntartása és fennmaradása ténylegesen csak akkor lenne biztosítható, ha az üzemeltetése is megoldódna. Bizonyos fokig megnyugtató a szabadtéri néprajzi múzeumokba került objektumok fenntartása. (Nagy számú szakembergárda, folyamatos látogatottság, felújítási lehetőség). A tájházak a magyar néprajz és építészeti kultúra szerves részei. Szükséges volna, hogy — az ésszerűség határán belül — számuk növekedjen, és az egyes megvalósításoknál jól képzett szakemberek működnének közre. 1984-től, amikor megszűnt az előbb sokat emlegetett minisztertanácsi támogatás, a népi műemlékekkel kapcsolatos egész tevékenység területén jelentős hanyatlás indult meg. Nyugdíjba ment a népi támogatási rendszer megalkotója, Dr. Barcza Géza, a népi építészeti csoportot megszüntették, és a műemlékes tevékenység már csak a helyreállított épületek felújításának támogatására korlátozódott, a minisztérium pedig a népi épületek támogatását összevonta a polgári épületekével. Több kísérlet történt a népi építészeti csoport újjászervezésére, de működőképes egységet nem sikerült létrehozni. Változás akkor történt, amikor a régi OMF megszűnt, és az újjáalakuló szervezetben, az Országos Műemlékvédelmi Hivatalban felismerték az egyik legveszélyeztetettebb emlékcsoport súlyos helyzetét, s a Műemlékfelügyeleti Igazgatóságon belül létrehoztak egy egész országot felügyelő, új népi építészeti egységet. A főleg fiatalokból álló újonnan alakult csapat egyik első feladata volt a már helyreállított és működő tájházi épületek adatainak beszerzése. (A válságos helyzetet az is előidézte, hogy a régi értelemben vett állami tulajdon megszűnt, pedig e forma felhasználásával bonyolítottuk épületeink megmentését.) 1993-ban elkészítettük a „Helyreállított népi műemlékek hasznosítási tervjavaslata" c. tanulmányunkat. Ennek bevezető részét kívánom ismertetni: ,,A rendszerváltozással kapcsolatos tulajdonjogi és más szervezeti változások következtében a már helyreállított, régen állami tulajdonban lévő népi műemlékek veszélyhelyzetbe kerültek. Egy-egy tájház tájegységének reprezentáns épülete, az egyes vidékek művészeti karakterének egyik legsajátosabb kifejezője. Ezek az épületek egyedileg és összességükben is nemzeti kincsünknek számítanak, hazánk kultúrájának szerves részei. Kellő körültekintés nélkül azt hihetnénk, hogy ezeknek a nagy költséggel helyreállított objektumoknak csak eszmei értéke van. Ez azonban téves felfogás, hiszen ezek az objektumok, illetve ezek láncolata idegenforgalmi célponttá válhat és áttételesen — kellő előkészítő munkával és beruházással —jelentős hasznot hozhatnak az ország számára. Óriási előnye ezeknek az épületeknek, hogy már készen állnak, és a jelenlegi provizórikus időszakban csak a megtartásukkal kell törődnünk, hasznosításuk és az ország vérkeringésébe történő bekapcsolásuknak szükségessége kézenfekvő. 1992-ben körlevél formájában valamennyi védett épület tulajdonosát vagy kezelőjét megkerestük, adatokat és más egységes információt kértünk az épületekről. Ezeknek az adatoknak figyelembevételével készítettük el a tanulmányt, első lépcsőként a veszélyzelyzetbe került népi műemlékek megmentése érdekében. A fenntartásukra javasolt országosan összesen 26 970 000 Ft összeg az egyes épületek megmaradását biztosítja, idegenforgalmi hasznosításukkal az Expo-t céloznák. Az épületek karbantartási munkára javasolt összege az évenkénti folyamatosan végzendő javításokra lennének elegendőek, és nem tartalmazzák egy nagyobb léptékű felújítási munka vagy rekonstrukció költségeit. Az épületek gondnokolására, illetve az ott dolgozók részére ezek az