Műemlékvédelem és településfejlesztés (A 17. Országos Műemléki Konferencia Nyírbátor, 1993 )

I. szekció - Petrvich András: A műemlékek kulturális hasznosítása

A mintegy hatvan, műemlékben létesült művelődési ház között már csak az épülettípus nem túl régi volta miatt is csak mutatóba akad eredeti (MOM Kultúrház, Budapest, 1951). A kultúrház a kisebb kastélyok és a kúriák egyik jellegzetes felhasználási formája volt a második világháború után. Miután a kastélyok nem mindenben voltak alkalmasak erre a célra, és a fenntartáshoz szükséges pénz is gyakran hiányzott, a kastélykultúrházak sorsa töb esetben a „lelakás" és a megüresedés lett (Csetény, Holitsche kastély). Hogy jó példát is említsünk: a sárvári Nádasdy várkastély ma helyreállítva komplex művelődési központ és egyben kastélymúzeum, a kisebbek közül pedig az erdőtarcsai Kubinyi—Márkus kúria célszerű felújítással és használattal ki tudja elégíteni egy kis falu közművelődési és sportköri, sőt alapfokú oktatási igényeit. Egy érdekes példa ipari épület felhasználására: az egykori óbudai Selyemgombolyító ma kulturális szolgáltató intézmény. Az erdőtarcsai példával már a műemlékek kulturális hasznosításának másik nagy területére léptünk. Az eddig áttekintett rendeltetések együttesen a kulturális célt szolgáló műemlékek kétharmadát veszik igénybe, a harmadik harmadot az oktatási célú hasznosítások teszik ki. A műemlékben működő oktatási létesítmények legtöbbje, mintegy száznegyven általános iskola. Közülük negyven eleve annak is épült; egyik legismertebb a Kós Károly és Györgyi Dénes által tervezett Városmajor utcai Budapesten. Országosan hetvenre tehető a kastély-iskolák száma, azaz ma csaknem minden tizedik kastélyban általános iskola működik. Néhány szerencsés kivételtől eltekintve többségük a szükség diktálta, második világháború utáni hasznosítás. Nem tudja kihasználni, sőt az intenzív igénybevétellel folyamatosan károsítja a kastély építészeti-művészeti értékeit, ugyanakkor a korszerű oktatástechnikai követelmények kielégítése is nehézségekbe ütközik. A színvonalas fenntartásra, pláne a teljes műemléki helyreállításra ott sincs mód, ahol pedig megvan a jó szándék (Vassurány, Schilson kastély; Keszeg, Huszár—Purgly kastély). Ahol tehették, már a hetvenes-nyolcvanas években újat építettek a kastély-iskolák helyett (Nőtincs, Scitovszky kastély); sok mainak a kiváltása is csak pénz kérdése. Egy példa egyházi épületre: a szigetvári volt ferences rendházat zeneiskolának állították helyre a nyolcvanas évek közepén. Az ötvennél több műemlék középiskola élvonalában is említhető — bár nem csupán középiskolátjelent — a klasszicista debreceni református kollégium. Ugyanide tartozik Budapesten a Vas utcai kereskedelmi iskola, Lajta Béla alkotása, vagy az újabban védetté nyilvánított Kaffka Margit Gimnázium. A másodlagos hasznosításúaknái ismét több kastéllyal találkozhatunk: a szabadkígyósi Wenckheim és a vépi Erdődy kastélyt például mezőgazdasági szakiskolának vették igénybe. Az oktatási-nevelési létesítmények között számban a harmadik helyen az óvodák állnak. Az eredeti rendeltetésűekre a martonvásári Gyermekkert álljon itt példaként, a megváltozottakra a mohorai Zichy—Vay kastély, amely utóbbi azonban a nyolcvanas évekre már megüresedett. Védett felsőoktatási épület többek között az ELTE Múzeum körúti együttese, a volt Fővámházból lett Közgazdaságtudományi Egyetem ugyancsak Budapesten vagy a tanárképző főiskolaként működő egykori várkastély Zsámbékon. A kulturális hasznosítások közé kell sorolnunk egyes továbbképző intézményeket is, mint amilyen például a kecskeméti volt ferences kolostor helyreállításával kialakított Kodály Intézet. Az üdülési és szállodai funkcióval kombinált vállalati oktatóközpontok azonban, mint amilyet többek között a kemenessömjéni Berzsenyi kastélyban hoztak létre, már inkább máshová tartoznak. A művészeti alkotóházakat (Zsennye, Bezerédj kastély) viszonyt még a kulturális hasznosítások között kell végül megemlítenünk. Jelen áttekintésünk korántsem teljes körű; a rendelkezésre álló rövid idő alatt csak a legjellegzetesebb rendeltetés- és épülettípusokat villanthattuk fel egy-két példával. Nem beszéltünk továbbá azokról a műemlékekről, amelyek más alaprendeltetés mellett látnak el kulturális feladato-