Műemlékvédelem és településfejlesztés (A 17. Országos Műemléki Konferencia Nyírbátor, 1993 )

Vincze István: Településfejlesztés és műemlékvédelem

Nem tudni, hogy a jövő század műemlékvédelme mire fog támaszkodni, ha az építészeti értékteremtés az eklektikával végérvényesen megszakad, kivéve néhány valóban értékes mai műalkotást. Azt a kérdést, hogy minek kell ehhez megváltozni, szándékosan, de idő hiányában sem elemeztem, remélve, hogy az általam felvett problémák maguk adják meg erre a választ akkor, ha megfelelő helyeken megfelelően foglalkoznak velük. Tudom, hogy egy műemlékvédelmi'hivatalnak nagyon sok a feladata és kevés az eszköze, de az ehhez hasonló rendezvények rendszeressé tétele, a további publicitások, ha úgy tetszik: a szakmai közművelődés, az építészeti kultúra fokozottabb terjesztése, hozzájárulhatnak a dinamikusabb változások elindításához. Természetesen az oktatási rendszernek is sokat kell még fejlődnie az alsó foktól a felső fokig, hogy az utóbbi szint évtizedekig tartó skolasztikus, akadémikus voltáról már ne is beszéljek. Azt hiszem, ezek alapkérdések, amelyeket nem lehet törvényekkel, rendeletekkel pótolni, mert ennél sokkal több kell hozzá, ... maga az ember és az emberi társadalom egésze. Végezetül néhány szót megyénk műemlékvédelmi helyzetéről szólnék. Megyénkben 335 nyilvántartott műemlék található, melynek kétharmada egyházi kezelésben van (207 db). Ebből 71 kiemelt műemlék, országos jelentőségűek. Tíz esetben a kiemelt műemlék környezetét is védetté nyilvánították. A műemléki épületek felújítása és fenntartása tekintetében nincs probléma ott, ahol megfelelő funkcióval használják az épületeket. Ahol nincs megfelelő funkció, ott az épület sajnos,,rommá" változik (Komlódtótfalu: Becsky kúria, stb.). A felújítást hátráltatják az anyagiak hiánya, valamint a tulajdonjogi rendezetlenségek (például az ideiglenesen állami tulajdonol ki nem adható ingatlanok). A Megyei Közgyűlés nyílt pályázat útján ma is rendszeresen támogatja a műemlékek felújítását: 1991- ben 19 műemlék felújításához 3 085 MFt-tal, 1992- ben 45 műemlék felújításához 10 800 MFt-tal, 1993- ban 50 műemlék felújításához 7 000 MFt-tal járult hozzá. Ezek a támogatások ösztönzik a nagyobb önerő előteremtését. Nagyságrendjük sajnos elmarad az 1991-es év előtti évek anyagi lehetőségeitől, de így is van jelentősége. A nem megfelelő funkcióval működő műemléki épületek — kastélyok, kúriák — hasznosítására, eladására „kiajánlási dokumentációk" készültek 1990-ben és 1993-ban (több nyelven) köles belföldi befektetők számára. Érdeklődés folymatosan van, de konkrét megállapodásról csak a mándoki Forgách kastély esetében tudunk. A szűkös anyagiak és a tulajdonos-kezelő hiánya miatt nagyon rossz állapotba került az utóbbi 5 évben: — Nagygéc (Csengersima): Református templom — Komlódtótfalu: Becsky kúria — Tuzsér: Lónyay kastély — Pátyod: Madarassy kúria — Gávavencsellő: Bacskay ház — Lónya: Református harangtorony A műemlékek felújítását az Országos Műemlékvédelmi Hivatal teljes mértékben nem tudja felvállalni. Ez évben anyagilag támogatják a beregdaróci, a kölesei és a szamosújlaki református templom felújítási munkáit. Sajnos a finanszírozási lehetőségek csökkenő tendenciája nem biztató, de remélhetőleg a gazdaság élénkülése az önkormányzatok számára is jobb lehetőségeket fog jelenteni.