Önkormányzatok a helyi és nemzetiségi értékekért (A 16. Országos Műemléki Konferencia Békés megye, 1991 )

L. Szabó Tünde: Helyi értékek védelme a somogyi falvakban

tan. Megpróbáljuk a nagyszámban jelentkező vállalkozókat elsősorban ezekbe az üres majorokba „terelni", vagyis ezeket kívánjuk ajánlani, mert nem kívánatos, hogy a somogyi tájba másfajta épületek jelenjenek meg és ezek meg ott menjenek tönkre. Az említett épületek semmiféle műemlékvédelem alatt nem állnak, mert országos viszonylatban ezeket nem lehet védeni, viszont nagy számban helyezkednek el Somogy megyében. Ha visszatérünk a településekre, akkor valójában a település szerkezete, a házak beépítési módja, a telek szélessége és a házaknak az utcaképi megjelenése az, ami mindenképpen védelmet érdemel. Mi főépítészi útmutatót készítettünk, melynek előzménye, előképe a Baranyai tanácsi rendelet volt. Két évvel később, tehát 1990 szeptemberében készítettük el akkor, amikor már mindenki előtt világos volt, hogy a teljes átszervezés előtt áll a közigazgatás. Ezért azt találtuk ki, hogy egy olyan útmutatót készítünk, ami tartalmaz mindent, ami a helyi védelemmel kapcsolatos, de ezt nem rendeletként, hanem jó tanácsként vagy pedig ajánlásként juttattuk el minden polgármester kezébe. Ennek az volt a célja, hogy erre épülve, vagy ennek megfelelően minden település készítse el saját arculatára illő saját szabályzatát, mert hiszen egész másképp néz ki egy zselici falu, vagy külső-somogyi vagy egy Dráva-menti, de az elvek, módszerek ugyanazok. Legfőképpen mi is a házak homlokzatát tartjuk faluképi szempontból nagyon fontosnak. Itt egy veszélyre is szeretném felhívni a figyelmet, nevezetesen a falusi turizmusról szeretnék néhány szót szólni. Én lelkes támogatója vagyok ennek az akciónak, viszont úgy érzem, hogy az építész szakemberek támogatása, közbelépése és segítsége nélkül ez az akció bizony vakvágányra futhat. Sokkal nagyobb szakmai támogatást kell ennek az akciónak adni, hisz a falusi turizmus mintegy reménysugár lehet a falusi lakosság életében, helyben teremt egy olyan munkalehetőséget, amely 500 000,— Ft-ig és 10 ágy alatt adómentes. Az a katalógus, ami elkészült az első magyarországi falusi turizmusról, a véleményem szerint inkább taszítja az ide érkező vendégeket, sem mint vonzza, semniiféle szakmai zsűri azoknak a házaknak a megjelenését, építészeti kialakítását nem véleményezte. A falusi turizmusnak pedig az a lényege, hogy egy hagyományőrző településre érkezve a vendég megismerje, hogy milyenek itt a régi hagyományos házak, milyen ezekben lakni, milyen ezekben az élet, milyen a porta, hogy van berendezve. A vendég a diófa alatt borozgatni szeretne és nem arra kíváncsi, hogy a háromemeletes, szuterénos falusi házak milyenek, ezért nem fog idejönni senki. Már visszajelzések is érkeztek: ők nem ilyen házakban szeretnének lakni! A helyi védelemnek az is a lényege, hogy meg kell mondanunk, hogyan lehet a védett épületeket fejleszteni, mit lehet két szép lakóház közé építem, milyen módon lehet átalakítani a régieket. Ezek a fontos kérdések, és ebbe mi építészek tudunk talán segíteni. Mi próbáltunk egy olyan akciót, hogy kiválasztottunk négy tájegységből egy-egy épületet, és úgynevezett mintatervet elkészítettünk arról, hogy kiválasztott portákat hogyan lehetne átalakítani a falusi turizmus céljára. A tervek azt is megmutatták, az előkertben milyen virágok voltak, milyen gyógynövényeket termesztettek, milyen gyümölcsfák voltak a kertben, hol állt a méhes. Azt javasoltuk a tulajdonosoknak, hogy a hagyományokat élessze fel, mert valójában ő így fogja ide vonzani a vendéget. Ezért nagyon fontosnak tartjuk az épületek mellett megjelenő szőlőlugasokat, a keresztszárnyakat, ámbitusokat, a melléképületeket, a kutakat stb., hol voltak a pincék, müyen volt a jégverem, mert ahány tájegység, annyiféle változat. Azok a típustervek, melyek az elmúlt időszakban készültek, azoknak nem az volt a bajuk, hogy mint tervek nem állták meg a helyüket, hanem azért voltak rosszak, mert az egész országban alkalmazhatták őket, és ezáltal ugyanúgy uniformizálódtak a falvaink, mint ahogy a panelek miatt a városok. Ha létezhet típusterv, az csak olyan lehet, hogy egy-egy településre vagy arra a településcsoportra ajánlott, amelyet szándékosan oda készítettek.