Önkormányzatok a helyi és nemzetiségi értékekért (A 16. Országos Műemléki Konferencia Békés megye, 1991 )

L. Szabó Tünde: Helyi értékek védelme a somogyi falvakban

A tájvédelemnek itt egy másik problémája is felvetődik, nevezetesen a Gyurgyeváci vízlépcső ügye. Ebbe túlságosan nem akarok belebonyolódni, de Gyurgyeváci vízlépcső a Dráva melletti 12 vízlépcső rendszer utolsó egységét képezi, ami összesen kettő Somogy megyei, és egy Zala megyei falut érintene. Ott Murakeresztúrt Somogyban pedig Ortilost és Gyékényest. A hatásköri tanulmány kimutatta, az erőmű megépülte azt jelentené, hogy a jugoszláv oldalon 5 méterre lesüllyedne a talajvíz szintje, tehát erdők mennének tönkre és falvakat kellene áttelepíteni, míg a Somogy megyei három településen oly mértékben megemelkedne, hogy a házak földszintjét ellepné. Mivel a vízlépcső megépülését korábban kormányhatározat döntötte el, most az Önkormányzatok megalakulásával mindenki harcol megépülése ellen és mivel ez elmaradott térség is, egy kezdeményezést indítottunk el, hogy a Dráva mentét természetvédelmi területté nyilvánítsuk, amely megakadályozza azt, hogy itt bármilyen vízlépcső épüljön. A táj után néhány szó a településekről. Ahogy már említettem, Somogyban jellemzőek voltak az egyutcás települések (földrajzi okok miatt), és nagyon gyakori volt az erdőirtások helyén a halmos település. Vannak olyan írott adataink a múlt század közepéről, például a Zselic északi részén, Szenna és Zselickisfalu térségen, ahol a helyiek maguk kérvényezték a császári királyi főhatóságoktól, hogy rendezett utcai vonalra épített házakkal rendezhessék falujukat, mivel a halmaz település egyre sűrűbb lett, tűzveszélyt rejtett magában. Az egyes épületeket csak úgy lehetett megközelítem — akár állatokkal is —, hogy átmentek a másik udvarán és kerítésén. És ez nagyon irritálta az ittlakókat. A falurendezést olymódon hajtották végre több településen, hogy a favázas talpasházakat saját talpaikon az utcavonalra húzták ökrös-fogatokon, görgőkön. Ebben az időben alakultak ki a 22 méteres telkek, amelyeket később feldaraboltak, s szalagtelkek alakultak ki. Ezek az utcaképek jellemzőek a Somogy megyei települések nagy részére. Nem említettem még, hogy 238 helyi Önkormányzat alakult, azaz 238 település van Somogyban, melyből 9 város. 229 település több mint fele aprófalvas település. Somogydöröcske, Tengőd és Szulok az 1600-as években, a török háború befejezése után az elnéptelenedett, s az Esterháziak, Festeticsek Németországból telepeseket hoztak ezekbe a falvakba. Százával érkeztek családok, akik ittmaradtak, és hosszú éveken keresztül megőrizték nemzeti kultúrájukat, nemzeti hagyományaikat. Később ezek nagyrészét újra kitelepítették (a 40-es években). Somogydöröcske — ahova 70 család költözött az 1700-as évek elején — evangélikus temploma és egy, a falu közepén folyó patak két oldalán épült fő utcája a mai napig őrzi e német telepesek építészeti kultúráját. 1951 óta nem adtak ki építési engedélyt, s azóta nem épült semmi. A házaknak egy része ma üresen áll. Itt egyetlenegy műemlék épület sincs, de harmadéves hallgatók 58 házat felmértek, amelyeket azután a Kaposterv kisszövetkezettel album formában összeszerkesztettünk, melyhez az Országos Műemléki Felügyelőség is jelentős segítséget nyújtott. Az volt a szándékunk ezzel az albummal, hogy a helyi önkormányzatnak ajándékképpen odaadva, ő ezzel a falusi turizmust fejleszthesse. Úgy gondoltuk, ha egy ilyen albumba elé tudjuk rakni, hogy itt van 58 ilyen épület a faluban, ebből 29 üres, eladó és beköltözhető, ez az egyik módja a segítségnek, mellyel a megyei önkormányzat ezeket a településeket segíteni tudja. Hat ilyen album készült el a Somogy megyei Önkormányzatnál, amelyekben nemcsak falvak épületeivel foglalkoztunk, hanem elkészítettük az összes nem védett kastélynak, magtárnak és majornak, mert Somogy megyére rendkívüli módon jellemzők, a tájban elhelyezkedő és részben üresen álló majorok és majorsági együttesek. Ezek az elmúlt 40 év mezőgazdasági átalakítása kapcsán majd használhatatlanná váltak, mert ezek a régi magtárak, régi istállók a szarvasmarha, nyúl és sertés programoknak már nem voltak megfelelőek. Aliagukban leromlottak, holott a 100—120 éves épületek malmokkal, szeszfőzdékkel, vízvételi lehetőséggel, kiépített utakkal bírnak és ott állnak üresen, elhagyot-