Önkormányzatok a helyi és nemzetiségi értékekért (A 16. Országos Műemléki Konferencia Békés megye, 1991 )

Kovácsné Szigeti Klára: A mezőkövesdi múzeumfalu fejlesztéséről

KOVÁCSNÉ SZIGETI KLÁRA A MEZŐKÖVESDI MÚZEUMFALU FEJLESZTÉSÉRŐL Még nem tudni, lesz-e világkiállítás vagy sem, mert Budapesten mág nem döntötték el, de szeretném a műemléki konferencia segítségét kérni, támogassa, hogy legyen vidéki helyszíne is. Az EXPO'96 és Magyarország fennállásának 1100 éves évfordulója összekapcsolva nagyszerű lehetőséget biztosít egy nagyszabású néprajzi rendezvény megtervezésére, megszervezésére, garantáltan sikeres lebonyolítására, ha időben hozzáfogunk megszervezéséhez. Ugyanis a milleneumi kiállítás keretében 1896-ban Budapesten már felépítettek egy néprajzi falut. A kiállítást 1896. májusa és novembere között több mint ötmillió látogató tekintette meg, és egyik legsikeresebb, legemlékezetesebb része volt a dr. Jankó János irányításával létrehozott néprajzi falu. A hat hónapig tartó kiállítás megrendezéséig azonban több éves előkészület és több ezer szakember aktív közreműködésére és nem utolsó sorban sok pénzre volt szükség. Ez az elhatározás az 1892. évi második törvénycikkben öltött testet. A törvénycikk alapján hozták létre a kiállítás országos bizottságát, kidolgozták szervezeti szabályzatát, és megkezdték az érdemi munkát. Feltétlenül vissza kell nyúlnunk a milleneumi néprajzi falu tapasztalatainak összegzéséhez, alapeszméinek időszerű aktualizálásához, ha napjaink politikai eseményei közepette egy EXPO megrendezésére vállalkozik Magyarország. Igaz, az elmúlt 40 évben több szabadtéri falumúzeum is felépült hazánkban (Szentendrén, Szombathelyen és Nyíregyházán stb.), de ezek koncepciójukban nem nyúltak vissza a milleneumi kiállítás néprajzi falujának napjainkban is korszerű alapeszméjéhez. Ugyanis az 1896-ban felépített, és sajnos le is bontott 24 lakóház egész KözépEurópa népi építészetét reprezentálta. A 12 magyar háztípus mellett valamennyi nemzetiség népi építkezését, hagyományos lakáskultúráját és hozzá tartozó népviseletét is bemutatták. A kiállítás költségeinek anyagi fedezetére nagyszerű ötletet találtak ki: egy-egy vármegy épített föl egy parasztházat és ő is rendezte be. A kiállítás idején falusi lányok-asszonyok mutatták be saját tájegységük népviseletét. A történelmi Magyarország alábbi vármegyéi és települései vállalták a bemutatkozást a milleneumi kiállításon: Magyar háztípusokat mutattak be az Alföldről: szegvári ház Csongrád megyéből, a matyó ház Mezőkövesdről, jász-kun ház Jász-Nagykun-Szolnok megyéből, szabolcsi ház Szabolcs megyéből; a Dunántúlról: csökölyi ház Somogy megyéből, göcseji ház Zala megyéből, szentgáli ház Veszprém megyéből; Észak-Magyarországról: palóc ház Nógrád megyéből és Erdélyből, kalotaszegi ház Kolozs megyéből, torockói ház Torda-Aranyos megyéből, székely ház Csíkszentdomonkosról, Csík megyéből, csángó ház Brassó megyéből. A nemzetiségeket a következő megyék és népcsoportok mutatták be: volt egy bolgár ház, amely Temes megyéből származott. Több német házat is bemutattak Nyitra megyéből, Handlova községből, Mecensevből Abaúj-Tolna megyéből, szász házat Szebenből, sváb házat Nagyrétságról, Torontál megyéből, román házak is voltak Brassó és Hunyad megyéből, rutén ház volt Vereckéből, délszláv házak, szerb ház Torontál megyéből, sokác ház Bács-Bodrog megyéből, és vend ház Vas megyéből, valamint szlovák ház Sáros megyéből. A 24 ház mellett látható volt még egy