Önkormányzatok a helyi és nemzetiségi értékekért (A 16. Országos Műemléki Konferencia Békés megye, 1991 )

Borbola László: A termálvizek hasznosítása és a kastélyprogram Békés megyében

bához tartozó gerlai Wenckheim-kastély hasznosítása, ami iskolaként működött, majd életveszélyessé vált és jelenleg üres, valamint Békéscsaba és Gyula között, az ún. pósteleki kastély, amelyik semmilyen védettség alatt nem áll, olyannyira, hogy csak a földszinti falai és részben az emeleti falai állnak. Weinckheim lányt vett el egy Széchenyi utód, és ezt a Széchenyi kastélyt a H. világháború után széthordták az emberek: a berendezést és részben a használható anyagokat, majd pedig a 60-as évek végén egy légó gyakorlattal még bizonyos részeit le is robbantották, hogy ne legyen balesetveszélyes ez a rom. Mi az említett kastélyok rekonstrukciójára vázlatterveket készítettünk a szükséges gazdasági számításokkal, megvalósíthatósági tanulmányokkal. Ez a dolog egyik oldala, a másik az, hogy sajnos a tulajdonviszonyok eddig lehetetlenné tették a tervezett hasznosítást: pl. a gyulai Almássykastély a Magyar Állam tulajdona, és két kezelője van: a Városi Tanács és a Megyei Tanács. Majd a Megyei Tanács átadta a Megyei Tanács Csecsemőotthonának mint intézményének a kezelői jogot. Persze a csecsemőknek sem jó, meg a kastélynak sem ez a fajta hasznosítás. És még mindig nem tudni kivel lehet tárgyalni az épületegyüttes hasznosítása ügyében: a helyi önkormányzattal, a megyei önkormányzattal, netán az intézménnyel, vagy — az államilag védett kastélyok kategóriájába kerülve — majd a Kincstárral vagy Vagyonkzelő szervezettel. A szabadkígyósi kastély helyzete valamivel egyszerűbb, mert ebben egy megyei intézmény van, és ugyancsak a Magyar Állam tulajdona, a Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakmunkásképző kezelői joga van bejegyezve. Itt viszont a helyi Önkormányzat is igényt tartana a kastélyn tulajdonjogára, a megyei is, az állam is. Mi türelmesek vagyunk, lassan már két éve várjuk, hogy rendeződjenek a tulajdonviszonyok, hogy lehessen valakivel tárgyalni ezen az értékek méltó hasznosítása ügyében. A geszti kastély a helyi önkormányzat kezelésében van, állami tulajdonú kastély, de nehezítette a helyzetet, hogy nem volt tisztázott, a régi tulajdonosok leszármazottjai visszakaphatják-e. Ma már tudjuk, hogy nem. Valamiféle kárpótlást kaphatnak, tulajdonképpen már csak arra volna szükség, hogy az állam döntse el azt, kinek a kezébe adja. A gerlai és a pósteleki kastély békéscsabai Önkormányzat kezelésében van. Velük más okok miatt nem tudtunk szót érteni: ugyanis olyan álláspontot képviseltek, hogy akkor apportálják ezeket az ingatlanokat, ha ők ennek fejében ebben a részvénytársaságban szavazótöbbségi részvényplaketthez jutnak. Magyarul: Ök szeretnék irányítani az egész gazdasági vállalkozást. Ez sajnos nem megy, mert a részvénytársaságnak jóval nagyobb alaptőkével kell rendelkezni ahhoz, hogy a kastélyhasznosítási programokat meg tudja valósítani. Ingatlan-apport gyanánt betett értékek sohasem alakulnak úgy, hogy döntő szavazó részvényplakettet eredményezzenek. Gondolom, felfogását az önkormányzat is át fogja alakítani, hiszen az épületek egyre romlanak, és hasznosításuk azon túl, hogy infrastruktúrát teremt a környéken, egy sor munkahelyet is jelentene. Ez a program 5000 szállodai férőhelyet szeretne megvalósítani Békés megyében komplex idegenforgalmi elképzelés szerint, szoros összefüggésben a déli-autópálya távlati megépítésével, a békéscsabai repülőtér fejlesztésével. Nézetünk szerint ezeket a kastélyokat az egész gyógyidegenforgalmi programot csak akkor lehet „eladni", ha a megközelítési lehetőségek a jelenleginél sokkal jobbak lesznek. Ezért szükség van vagy az E5-ös autópályának a Kecskemét—Gyula szakaszát, a 44-es utat minimum gyorsforgalmi útnak, vagy autópályaként kiépíteni, vagy pedig — ez a még jobb — a déli autópálya gondolatára, amelyik gyakorlatüag egész Dél-Magyarország, DélDunántúl, Dél-Alföld és Kelet Magyarország megközelíthetőségét, valamint gazdasági fejlődését tudná biztosítani. Ennek érdekében részvénytársaságunk 20 millió forinttal belépett a Déli Autópálya kft-be.