Önkormányzatok a helyi és nemzetiségi értékekért (A 16. Országos Műemléki Konferencia Békés megye, 1991 )

Borbola László: A termálvizek hasznosítása és a kastélyprogram Békés megyében

BORBOLA LÁSZLÓ A TERMÁLVIZEK HASZNOSÍTÁSA ÉS A KASTÉLYPROGRAM BÉKÉS MEGYÉBEN Előadásom tárgya a Békés megyei kastélyok termálvíz hasznosítási programjának rövid ismertetése. Az elképzelés azért érdekes, mert egy próbálkozás arra, hogyan lehet tőkével műemlékvédelmet és műemléki épületek hasznosítását megoldani. Az állam lehetőségei korlátozottak az államilag védett és kiemelt műemlékek hasznosítására, az önkormányzatok lehetőségei is erősen behatároltak. Tehát úgy gondolom, hogy a harmadik finanszírozási lehetőség a vállalkozói, adott esetben külföldi tőke bevonásával történő program megvalósítása. Gyula és Békéscsaba környékén több hasznosítatlan, nem megfelelően hasznosított műemlék jellegű, valamilyen formában védett, vagy nem védett olyan épület van, ami az idegenforgalmat jól szolgálná. A megyében ugyanakkor jelenleg 96 megfúrt különböző vízhőmérsékletű és összetételű termálkút van. Ezeknek csak igen kis hányada hasznosított. Mi ezt a két dolgot összekapcsoltuk: a termálvíz és a kastély hasznosítását. A 30 éve működő békéscsabai Beruházási Vállalatot 1989 év végén átalakítottuk részvénytársasággá, ez az úgynevezett Termálinvest Befektetési és Gyógyidegenforgalmi Rt, mely 55 milliós alaptőkével jött létre múlt év március 1-én. Ez a cég 70—80 fővel dolgozó, részben műszaki- és pénzügyi lebonyolítással, részben műszaki tervezéssel foglalkozó vállalat volt. A programunk gerincét mlajdonképpen az öt kastély, vagyis három kastély és két majdhogynem kastély-rom képezte. A szabadkígyósi kastély a legértékesebb és a legjobban hasznosítható, gyógyszálló céljára. Műemlék jellegű, 1878—79 között épült Ybl Miklós tervei szerint neoreneszánsz—eklektikus stílusban. Egy kétszintes főépületből és hozzá egy loggia-sorral csatlakozó ugyancsak kétszintes épületből, melléképületből áll. A főépületben lakott a Wenckheim család, a melléképületben voltak a konyhák, a kiszolgáló helyiségek és a személyzet szobái. Az épület együttes egy gyönyörű park közepén található: előtte franciakért van, ami most is viszonylag jó állapotú melyet egy angol tájképi park veszi körül. Távolabb különböző uradalmi épületek vannak. A háború után az együttest mezőgazdasági iskola céljára hasznosították, és ma is mezőgazdasági szakmunkásképző intézet. Részben ennek köszönhető, hogy az épület jó állapotban van, és a park is könnyen rekonstruálható. Ennek a programnak másik eleme a gyulai Almássy kastély hasznosítása. Az épület műemléki védettség alatt áll, barokk stílusú, 1725 körül épült. Később sokszor bővítették, az 1800-as évek elején leégett, és Czigler Antal tervei szerint újjáépítették. Történeti érdekessége, hogy az Almássy kastélyban tartották fogva az 1848-as tábornokokat, mielőtt elvitték volna őket utolsó útjukra. Közvetlenül a gyulai Várfürdő mellett található, így rendkívül alkalmas a gyógyszállóként történő hasznosításra. A harmadik jelentősebb kastély a geszti Tisza kastély, amely a Tisza család ősi fészke. Barokk-copf jellegű, részben egyemeletes épület, amely 1760 körül épült, majd többször bővítették, és szintén szép kert, hatalmas park veszi körül. A program további részét képezte a Békéscsa-