Önkormányzatok a helyi és nemzetiségi értékekért (A 16. Országos Műemléki Konferencia Békés megye, 1991 )

Grin Igor: Nemzetiségi értékek Békés megyében

1920 után a szerb és román családok nagyarányú repatriálására került sor. Az 1946—48-as magyar—csehszlovák lakosságcsere és a potsdami egyezményt követő német kitelepítés következtében jelentősen csökkent a nemzetiségi lakosság száma Békésben. Az 1980. évi népszámlálás hivatalos adatai szerint összesen 16 058 magát nemzetiséginek valló lakosa volt a megyének. Nem hivatalos, becsült, és nem kevésbé megbízható adatok szerint a Békésben élő szlovák nemzetiség száma egyedül megközelítően félszázezer. Tizenötezren vannak a románok, két-háromezer közé tehető a német ajkúak száma, s mintegy öt-hatezer főt számlál a szerb lakosság. A nemzetiségi tárgyi emlékanyag jelentős részét a megyei múzeumi szervezet őrzi, de jelentős értékek találhatók a szervezethez nem tartozó nemzetiségi gyűjteményekben is. A békéscsabai Munkácsy Mihály Néprajzi Gyűjtemény 9000 egyedi tárgyat számlál. Napjainkra a hagyományosan gazdag szlovák anyag mellett hangsúlyossá vált a megye román nemzetiségének gyűjteménybeli képviselete, mintegy 1500 egyedi tárgya van. A szerb anyag 150 darabra tehető, a német tárgyak száma nem haladja meg a félszázat. A gyűjtemény kiemelkedő nemzetiségi értékű tárgyegyüttesei az evangélikus szlovákok és görögkeleti románok szobabelsői, valamint a románok és szerbek vászonra és üvegre festett tucatnyi XVIII. és XIX. századi ikonja. Számottevő az Erdélyben, az Alföld nagy fazekas gócaiban, valamint a megye jelentősebb műhelyeiben és Tótkomlóson készült népi kerámia is. A viseleti anyagból: a hímzett subák és ködmönök Békéscsabáról, Tótkomlósról, Mezőberényből, Szarvasról és Kétegyházáról megfelelően reprezentálják a nagy hagyományú helyben készült bőr felsőruházatot. A gyulai Erkel Ferenc Múzeum néprajzi gyűjteményében kiemelkedő a népi kerámia és népi textilmüvesség anyaga. Országosan egyedülálló a Békés megyei cigányok gyűjteménye, valamint a hajdú-bihari, csongrádi és békési román lakosságú településekről gyűjtött tárgyi emlékanyag. A szarvasi Tessedik Sámuel Múzeum néprajzi gyűjteménye mintegy 8000 tárgyból áll. Az anyag döntő többségében a szarvasi és Szarvas környéki szlovák lakosság gyűjtéséből került a múzeumba. Országosan is kiemelkedő a kismesterségeket bemutató múzeum eszközanyaga. A munkatársak húsz műhely felszerelését gyűjtötték be. Az orosházi múzeumban is jelentős nemzetiségi értékek halmozódtak fel. A tótkomlósi szlovákok faragott, festett bútorait és kerámiáját őrzi a gyűjtemény. A megye területén megőrződött nemzetiségi értékek sorában kiemelkedő fontosságúak a népi építészet emlékei. Bár létrehozásukban meghatározó szerepet kaptak a természeti környezetben megtalálható természetes építőanyagok. A fában nem bővelkedő alföldi tájon nem folytatható a nagymúltú, fára épülő szlovák népi építészeti hagyomány. A különböző kisközösségek népi építészeti alkotásaiban — legalább nyomokban — tükröződik a helyi ízlés. Hogy néhány példát említsek: a ma is álló épületek számunkra fontosabb hányada a XIX. század második felében került tető alá. Ezek az objektumok az úgynevezett közép-magyar háztípus helyi változatait testesítik meg. Az utcatengelyre merőleges elhelyezkedésűek, széles homlokzatúak, az épületet hosszanti irányban díszítő oldaltornác miatt. Alaprajzilag s technológiai szempontból igen nagy hasonlóságot mutatnak megyeszerte. Ugyanakkor igen karakteresek a városunkban látható kő és fa előtornácos lakóházak. A komlósi változatai — a posztyina — mindössze két oszlopra redukálódik. A századfordulón, s még inkább az első világháború után épített lakóházakra az anyagi kultúrában általánosan tetten érhető integráció még inkább rányomja a bélyegét. Az immáron iparosok által emelt épületek anyagát egyre gyakrabban a szaporodó téglagyárak adják, a helyi közösség izlése a kor megkésetten divatos irányzatát, a szecessziót részesíti előnyben. Megyénkben egyedül ekkortájt a német gazdaházak mutatnak erőteljes helyi elemeket, a nagyon magasra épített kerítéseket és az erődszerűen kiképzett nagy kapukat, száraz kapukat.