Önkormányzatok a helyi és nemzetiségi értékekért (A 16. Országos Műemléki Konferencia Békés megye, 1991 )

Csortán Ferenc: Állampolgári kezdeményezések a műemlékvédelemben

goznak, tudják ezt, de talán vannak mások, akik számára ez újdonság. Ez alapjaiban rendítette meg a különben is problematikus román műemlék-ügyet. Ez a 13 év nagy csapást mért a társadalom műemlékvédelmi dimenziójára, s hosszú évek során fogunk ebből a nagy erkölcsi veszteségből kigyógyulni. Azért erkölcsi veszteség, mert a román társadalom állampolgári, autonóm hagyományai amúgy is gyengék. A13 év során olyan nemzedékek nőttek fel, akik egész egyszerűen nem is találkoztak a műemlék fogalmával. Másfél esdztendeje próbálunk a piacgazdaságra átállni, egy fantasztikusan tőkeszegény társadalomban, gazdaságban. Természetesen elhangzott az imént az egy év alatt meggazdagodni vágyó butikosok itteni szerepe is. Romániában is jó pár helyen, főleg a városokban, amelyeknek védendő városmagjuk van, gátlástalanul rombolják a műemlék jellegű utcákat, házsorokat. Az imént említett 13 esztendő során állampolgári jellegű kezdeményezés ugyan volt, 1977 után a román sajtóban is sokan hallatták a hangjukat, természetesen eredménytelenül. Az egész román történész társadalom, és főleg a román építész társadalom próbálta kötelességét teljesítve, a műemlék-ügyet felszínen tartani. Sajnos ez szinte titokban történt, nem volt nyilvánossága. Utólag ez rekonstrulható a román építész szövetség szakfolyóiratából, ami egy kis példányszámban megjelenő lap, amelynek nem volt, nem lehetett társadalmi súlya, visszhangja. Az 1977 utáni időszak, amely már a totalizmus tobzódását jelentette Romániában, amely az egész román társadalom iszonyú drámáját jelentette, jelentette a fűtetlen lakótelepeket, jelentette a romániai zsidóság és a romániai németség szinte teljes létszámban történő exodusát, jelentette a magyar értelmiség legalább felének a külföldre költözését, jelentette a fiatal lakosságnak talán még nagyobb létszámban való távozását és az egész román társadalomban is érzékeny veszteséghez vezettek a szökések, menekülések. Ez az emigráció felemelte szavát a román műemlék pusztulás ellen. Közismert az úgynevezett településrendezési törvény, amelyet 1974-ben jelentettekbe, de akkor szinte észrevétlenül, és csak 1980 után erősödött fel, akkor gyorsult fel megvalósulása. A világ ezt persze joggal úgy értelmezte, elsősorban Magyarország, de Németország is és Európa megannyi más országa, hogy ez egy olyan tendencia, hogy elsősorban a romániai magyarság és németség, de általában a romániai kisebbségek identitását támadta. Hogyha szándékában ez is volt gyakorlatilag — érdekes módon — főleg a román nép, a görögkeleti egyház építészeti örökségét támadta meg ez a törvény. Nincs idő és nincs terünk arra, hogy részletesebben kifejtsük ezt az egyedülálló drámáját Közép-Európának. Az 1977-es földrengés adta az ötletet ahhoz, hogy Bukarest építészetileg talán legértékesebb városnegyedeit lerombolva létrehozzák a totalitárius építészet, Hitlerhez és Mussolinihoz méltó színvonalú példáit. A romániai építészet közeljövőjének nagyon izgalmas és egyedülálló feladata maradt hogy integrálni egy valóban a demokrácia felé haladó társadalomban ezeket a sokszáz milliárd lei értékű építményeket. Tárgyunkhoz visszatérve a gondolatmenetem és a röpke visszapillantás legutolsó szakasza a jelen hetek, hónapok, másfél esztendő. 1989 decembere után a román társadalom elkezdte megteremteni a civil társadalom alapjait. Ennek első kézzel fogható jelenségei a romániai nemzeti kisebbségek kulturális szervezetei. 15 olyan nemzeti kisebbség, 15 olyan nemzeti etnikum létezik Romániában kisebb vagy nagyobb lélekszámban, de mindegyik sajátos kulturális örökséggel, mindegyik sajátos kulturális programmal, amelyeknek ma már vannak szószólóik, vannak szervezeteik. Ezek között természetesen a leghatékonyabb, a legütőképesebb, a legdinamikusabb a romániai magyarságé, érthető módon. Az első háborúig államalkotó nemzet lévén olyan hagyományokat, olyan tudati színvonalat őrzött meg — és nem utolsó sorban olyan intézményeket és szervezeteket —, amelyek segítik, hogy