Önkormányzatok a helyi és nemzetiségi értékekért (A 16. Országos Műemléki Konferencia Békés megye, 1991 )

Gárdos Csaba: Műemléki értékek és a változó gazdasági környezet

Ezen összeg elosztása természetesen csak egy szakintézet által, szakmai szempontokat figyelembe véve történhet, hisz nem kis pénzről van szó. Természetesen, mint említettem, a szervezeti rendszer tökéletesíthető, de felrobbantam egyszerűen lehetetlen lenne, és ha a vagyonkezelés is új feladatként lép be, akkor egy vagyonkezelő gondnokságról is lehetne gondolkodni. A 91-es elosztás során külön célfedladatként emeltük ki a Grassalkovich-kastélyt. Elfogadta a kormány azt, hogy muszály megoldani a problémát, mert ha tologatjuk magunk előtt, az csak többe fog kerülni, ami senkinek nem jó. Ezért a hasznosításról hozandó döntésig 110 millió forintot folyósított idén, és folyósít jövőre is a kormány. A tervek szerint vegyes hasznosítást tűzünk ki célul. Legyen benne egy múzeumi rész, amelyet a lakosság látogathat, és egy olyan szállodai rész, amely az esetleges későbbi fenntartás fedezetét megteremti. Az államnak az lenne a feladata, hogy azt a részt, amit a lakosság látogat, azt finanszírozza meg. Ugyanilyen célfeladat volt a pesti Bazilika felújítása. Külön előirányzat állt rendelkezésre, és a pápa látogatásával kapcsolatosan sikerült a munkákat olyan gyönyörűen felgyorsítani, hogy a korábbi kétkedésekkel ellentétben, nemhogy nem tudták elkölteni a pénzt, hanem elfogyott az összeg, és találni kellett valamilyen megoldást, hogy ne kelljen elvonulni a kivitelezőknek. Melyek azok a dolgok, amelyeket a jövőben is feltétlenül meg kellene tartani az elmondottakból? Az egyik tehát, hogy élni kell továbbra is a költségvetési törvény adta lehetőségekkel. Tudjuk a célt, a feladatot, nagyobb esély van a lehetőségek megteremtésére. A programokban való gondolkodást is fontosnak tartom, de nem így, hanem úgy, ahogy az újabb programok indulnának, például: Pannonhalmi Főapátság, melynek helyreállítását jelenleg évi 38 millió forinttal támogatja a költségvetés. Ez szinte semmire nem elegendő, inflációt egyáltalán nem veszi figyelembe. Belátva ezt, a kormány elé készülő tervezetben négy évre évente 100 millió forintos nagyságrendet célzunk meg. Ebből már reálisan befejezhető lenne a Főapátság rekonstrukciója 1996-ra. Amint említettem, az állami források mellett szükség lenne más források koncentrálására, fontosnak tartanám a műemléki alap létrehozását, amely akár pályázati rendszerben visszatérítendő vagy vissza nem térítendő támogatásokat adhatna. Ennek forrásai lehetnének a költségvetési támogatás címzetten, és a műemlékek hasznosításának haszna. Az állami pénzből felújított kastélyok, várak helyreállításából egy minimális összeg, magánszemélyek adománya, egy sokkal keményebb bírság rendszer, illetőleg az alap vállalkozási tevékenységének haszna. Tehát feltétlenül szükség van, éppen a változó gazdaság miatt, egy ilyen alapra, amibe nem lehet utána belenyúlni. Ez az én véleményem, meg néhány emberé, de természetesen itt is összeütközések vannak, mert a Péiizügyminisztériumon belül is van „alap ellenes" hangulat. A változó gazdaság miatt megoldandó majd a vagyon kérdése. Mert fontosnak tartanám, hogy csak az maradjon állami kincstári tulajdonban, amit az állam fel tud vállalni. Teljesen fölösleges lenne az összes műemlékre rámondani, hogy állami tulajdon, hogy a kezünk között menjen tönkre. Ezen feladat ellátásához kellene majdan ez a vagyonkezelő gondnokság. Szükségesnek látnám a műemléki törvény felgyorsítását. Szükséges, hogy összekapcsoljuk a kettőt, és ne csak az alap megteremtéséért akarjunk törvényt hozni. A műemléki törvényben lehetne a pénzügyi feltételekre részletesebben kitérni, esetleg bármilyen más kedvezményekről is szólni. Ebben lehetne a szervezeti rendszert rögzíteni, a kezelői-jog ügyeket végre rendezni. Lehetetlen állapot, hogy a kezünk között „rohadt szét", legnagyobb megdöbbenésünkre pl. a Zichy-kastély. Törvényben lehetne fenntartási kötelezettséget is rögzíteni, keményebb büntető szankciókkal.