Önkormányzatok a helyi és nemzetiségi értékekért (A 16. Országos Műemléki Konferencia Békés megye, 1991 )

Román András: Építészeti örökség és/vagy műemlék?

pusztult. Örökké sajnálni és szégyellni fogom, hogy az irtóhadjáratban magam is részt vettem, még ha olyanok oldalán is, mint Dercsényi Dezső, Pogány Frigyes, Csemegi József... Azóta, különösen az utolsó években a műemlékállomány ismét lassú növekedésnek indult. Ma Magyarországon 10 043 emléket tartanak nyilván védettként. Ismét felteszem a kérdést, sok ez vagy kevés? Ha az előbb ismertetett számot elemezzük, azt látjuk, hogy 100 km

2-re 10,3, tízezer lakosra 9 műemlék jut. Ezer településünkön egyáltalán nincs műemlék, 1 900-on tíz, vagy annál kevesebb. Tíznél több műemlékkel száz település, ezen belül száznál többel csupán nyolc történeti város rendelkezik. Hat megyében 250 alatt, további hétben 500 alatt van a műemlékek száma. Bár a nemzeti összehasonlítás ebben is relatív, mégis azt kell megállapítani, hogy a műemlékek száma a területhez vagy a lakossághoz viszonyítva hazánkban — sok más országéhoz képest — egyaránt igen alacsony. Nagy-Britanniában a területhez képest 27-szer, a lakossághoz viszonyítva 8-szor több a műemlék, mint nálunk. Hollandiában a két mutató, hozzánk képest 9,4 ill. 3,1; Németországon belül Bajorországban 15 és 11,2, de még Szlovákiában is 1,7 ill. 2. Hasonló a helyzet Európa legtöbb országában. Ha tudjuk is azt, hogy hazánk a történeti fejlődés során műemlékekben viszonylag szegénnyé vált, az nem igaz, hogy Bajorország tizenötször lenne gazdagabb. Az igaz, hogy nálunk viszonylag szűken vonták meg a műemlékek körét, s mint láttuk, azt még tovább srófolták, srófoltuk lefelé. 1961 óta figyelve a műemlékjegyzék alakulását, de különösen az utóbbi évek korrekciós törekvéseit kifejező új felvételeket, az a véleményem, hogy az alulreprezentáltság összefügg a műemléki értékelés általános fejlődésével. A XVIII. század végéig tartó korszakokból alig maradt fenn emlék, ami ne lenne védett, s majdnem ez a helyzet a klasszicizmussal is. Az utolsó 130—150 év építészete az, amelynek megítélésében túlságos volt a szigor, hiszen azt akkoriban kevéssé értékelték. Pedig eza korszak volt a magyar városok ránk hagyott képének kialakulási korszaka. Feltűnő a műemlékjegyzékben a historizáló és szecessziós épületek kis száma, hogy az ennél fiatalabbat már ne is említsem. Ennek velejárójaként a csak a XIX. századi urbanizációban igazi várossá fejlődött települések — ahol alig van középkor meg barokk — különösen mostoha elbánásban részesültek. Baján 40 műemlék van, Nagykőrösön 23, Zalaegerszegen 22. Ilyen körülmények között az építészeti örökség három különböző szektora szenvedte el — elégséges védelem hiányában — a legnagyobb pusztítást az elmúlt évtizedekben: az előbb említett háromhoz hasonló — úgymond — nem történeti városok, a történeti városok műemléki jelentőségű területen kívüli övezetei (Veszprém, Székesfehérvár, Szombathely); végül a hagyományos falusi építészet. A műemlékek jelenlegi köre és az azon kinnrekedt, de a település története, építészete, városképe szempontjából fontos emlékek együttesen alkotják azt az állományt, amit leginkább építészeti örökségnek lehet nevezni. Az ide számítható épületek, utcák, terek (vagy azok részei), esetleg többé-kevésbé összefüggő városrészek adják a települések karakterét, fejezik ki identitását, különböztetik meg őket egymástól. Nem a lakótelepek, nem az alvóvárosok, nem a mindenütt egyforma új falusi utcák, nem az üdülőszlömök. Mekkora ennek az építészeti örökségnek a köre Magyarországon? Erre nincs felmérés. Nem lehet másra hagyatkozni, mint végig nem vitt kutatásokra, már megvalósult helyi védelmekre, de leginkább becslésre. Ennek alapján magam úgy vélem, hogy vagy húszezer épületre tehető ez a szám, a központilag védett műemlékeken felül, amelyek száma Petravich András kollégám és barátom prognózisa szerint 13—14 ezer körül stabilizálódik távlatilag. Személyes becslésem szerint tehát az építészeti örökség a műemlékekkel együtt nagyjából 35 ezer épülettel fejezhető ki. Mi legyen a sorsuk, és hogyan védhetjük őket? Műemlékekkel és