Évezredek építészeti öröksége (A 15. Országos Műemléki Konferencia Budapest, 1989)

III. szekció - Örsi Károly: Történeti kertek Fejér megyében

és egyértelműen a fertődihez hasonló kertkonstrukciót is próbáltak fölvázolni, de az allék kivételével a kastély előtti részen már egy angolkertet ábrázoltak. Mindezt 1780 körül rajzolták. Azon az ábrán, ami 1801-es állapotot mutat, már egyértelműen tájképi angolkertet ábrázolnak. Ugyanebben az időben készült Tata angolkertje, ezt csak azért említem, mert míg Csákvár kastélykertje viszonylag elhanyagolt, a közelben lévő szintén Eszterházy- kastély kertje - nagyon jelentős munkával - szépen megújult, illetve újul meg napjainkban is, és európai viszonylatban is az egyik legkiválóbb szentimentális kertünk. A Cseke-tó és az Öreg-tó köré épült, gyakorlatilag ma egész Tatát behálózza, és mindenféle kerti építményét is megújítják. Itt a legnagyobb gondok egyike az Öreg-tó vízminőségének romlása. Ezeknek az angolkerteknek a határa nem volt egyértelműen meghúzva, szándékosan nem volt, sőt, rejtették, néha csak egy-egy gödör, árok jelölte a belső kertet, s a végtelen tájban folytatódott vizuálisan. A tatai kert például a Vértes hegyeivel zárult az Öreg-tó fölött. Ugyanez a helyzet Csákváron is. Egy Rivetti nevű alkotó tervén egyértelműen látszik a három nagy allé, hogy a kert helye csak köves, kavicsos, még az sincs, ami általában a korban szokásos volt, hogy egy erdőt fölhasználtak volna a kert érdekében. Elöl viszont nagyon érdekes a szomorúfűz, a jegenyenyár, amik abban az időben lettek divat, és a szentimentális kertek érzelmi világát kifejező növények voltak. Itt honosodtak meg - ezekben a kertekben - először az országban, és ahogy illó volt, különböző kerti építményeket helyeztek el (egzotikus tájak építményeit is behozták) a parkban. Fertődön egy igen igényes kínai házat is sikerült rekonstruálni, és remélem, hogy Csákváron is el fogjuk érni ennek a sokkal szolidabb kis kerti építménynek a felújítását. Van egy remetesége is, ami ezeknek a kerteknek szintén kelléke volt. Itt fakéregből készült. Mondhatnánk, hogy épitészetiet1 en , de az akkori emberek ezt jónak és fontosnak érezték. Található aztán török építmény is, ami szintén megvolt Európa valamennyi angolkertjében.A Műemléki Felügyelőségen megterveztük felújítását, talán most majd el tudjuk készíteni. S aztán a vitézi sátor. Hiszen ez az időszak ugye a török utáni idő, amikor a nemzeti tudatot is gyarapítani igyekeztek, pl. azzal, hogy ilyen jellegű építményeket tettek a kertbe. De látható még itt egy piramis (ami egzotikusabb táj jelzésére volt hivatott, egyébként jégveremként működött), és egy ún. angol gót ház. Szeretném hangsúlyozni, hogy a korai tájképkertek egyáltalán nem a növények sokaságát, sokféleségét szorgalmazták, hanem általában hozott növényekre építettek, ami a mai időkben sem fölösleges gondolat, hiszen a fenntartást nagymértékben egyszerűsíti. A sárga gyep az angolkertben meglehetősen idegen, mindenki úgy tudja, hogy az angol az igazi zöld. Itt, Csákváron - azt hiszem - ez sem csúnya, ezt is el lehet fogadni, és ha valahol azt fejtegethetnénk, hogy mitől magyar kert egy angolkert, akkor itt találnánk néhány lényeges jegyet, ami a kert környezetétől nem szakítható el; csodálatos színű lombok, nagyon szép formák vannak, amiről botanikailag és kertépítészeti1 eg is órákat lehetne beszélni, most azonban az értékekre szeretném a figyelmet felhívni. Nagyon érdekes az egész kert építészettörténete, hiszen sok tervtári anyag van még birtokunkban, leírások, tervek, melyeken maga a gróf is adott utasításokat arra, mi készüljön.