Évezredek építészeti öröksége (A 15. Országos Műemléki Konferencia Budapest, 1989)

III. szekció - Petravich András: A kastélyprogram ma

rendeztek be a hozzá tartozó szolgálati lakással. Említettem, hogy iskolának nem nagyon alkalmasak a kastélyok. Azért van erre ellenpélda is. Erdőtarcsán a kisebbik kastélyba, a Kubinyi-Márkus-kúriába költözött át a kéttantermes iskola a másikból, s ezzel szabadította föl azt alkotóház céljára. Iskolával együtt a klubkönyvtár és a mozgalmi helyiségek nagyon szépen megférnek ebben a szépen helyreállított kis épületben. Igazgatási funkció: hogy kicsit magunkra is gondoljunk, az ICOMOS Történeti Városok Nemzetközi Bizottsága székháza Egerbe került, nagy elismeréseként a magyar műemlékvédelemnek. A kispréposti palotában alakították ki szintén a kastélyprogram keretében. A pincében az egri hímzőklub kapott helyet. Tavaly a múzeumi és műemléki hónap alkalmából adták át a Magyarnándori Állami Gazdaság új központját a szügyi Simonyi-kastélyban. 1983-ban még a pusztulás határán állt, megüresedve. Azon érdekes példák közé tartozik ez, ahol a gazda, aki évtizedeken át elhanyagolta olyannyira, hogy le is akarták bontani (véletlenül járt arra egy hatósági ember, amikor a bontóbrigád megjelent, és elzavarta őket), ugyanaz az állami gazdaság most, megváltozott társadalmi feltételek között, és nem utolsó sorban megváltozott anyagi lehetőségek között (hogy most már támogatni is tudjuk a munkát) észrevette, milyen érték van a birtokában. Ide helyezte a központját, és nagyon nívósán állította helyre a kastélyt. Ami a program összefoglaló adatait illeti: 1982-től, amikor a program ténylegesen megindult, hiszen az 1981-ben hozott határozatokból a '82-es költségvetésben lettek először konkrét pénzek, 1988 végéig korszerűsített vagy új funkcióban kb. 87 kastélytkúriát adtak át. A támogatások összege ez alatt a hét év alatt a következőképpen alakult: Az OMF rendelkezésére bocsátott állagmegóvási keretből az OMF a saját apparátusával 163 millió forint értékben végzett el helyreállítási munkát. Más szerveknek helyreállításhoz 145 millió forint értékben nyújtott támogatást. Ez együtt 308 millió forint, amit 158 épületre fordítottak. Ezenkívül évi 1-3 millió forintot fordított az OMF a program kereteiből kutatásra, tervezésre vagy terveztetésre, A banki támogatás összege pedig, amit az új funció kialakításához lehetett megpályázni, ugyanezen időszak alatt 198 millió forint volt, és ezt 40 épületre adták. A számokról annyit, hogy erről is végeztünk egy becslést, s a támogatásként adott összeg öt-hatszorosát sikerült külső tőkeként megmozgatni, tehát különböző hazai szervezetek: gazdálkodó szervezetek, tanácsok, tsz-ek stb. pénzéből. Sajnos külföldi tőke ebben egyelőre nincs. Az eltelt hét-, vagy ha 1981-től számítjuk, nyolc év bőven szolgált tanulságokkal. Az első az, hogy közel sem vagyunk a progam végén, sőt, a helyreállításra vagy jobb hasznosításra váró kastélyok sora nem rövidült. Különösen azért érdekes ez, mert az 1981-es listán 72 kastély és középület volt még konkrétan veszélyeztetett, és hiszem, már eddig jóval többhöz adtunk támogatást, mégsem sikerült mindig előrelépni, ill. részleges volt az eredmény. Nemcsak kisebb épületeknél, még az olyan hatalmas együttesnél, mint pl. a bajnai Sándor-Met

ternich-kastély, sem sikerült az előrelépés, a legnagyobb erőfeszítések árán sem találtak gazdára, sem megfelelő funkcióra. Olyan esetekben is, ahol az állagmegóvást a megyei tanáccsal közösen elvégeztük, ezek között van a golopi régi