Évezredek építészeti öröksége (A 15. Országos Műemléki Konferencia Budapest, 1989)

II. szekció - Winkler Gábor: Győr belváros rehabilitációjának tapasztalatai

függött: akkor még a lakásszámok bűvöletében ez a bizonyos határozat előírta, hogy annyi lakást kell a későbbiek során is helyreállítani és visszaadni, amennyit a helyreállítás előtt elvettünk a lakóktól. Tehát mindenképpen pótolni kellett az elveszett lakásokat az épületen, de legalábbis a tömbön belül. Sajnos ezt eléggé gépiesen követtük mi, építészek is, és a tetőterek túlterhelésével végeredményben egy olyan új tető-tájat hoztunk létre, ami nem jellemző sem Győrre, sem a magyar városokra. Azóta sikerült jobb belátásra bírni a tanácsot és magunkat is ezzel kapcsolatban. Egy újabb pontja volt ennek az irányelvnek az, hogy a környezetet, a közműveket, a távfűtést és az utcai világítást is meg kell oldani. A régi minták alapján elkészített új lámpák igen mutatósak lettek, és jó eredményeket hoztak a belváros megújításában. Fontos kiemelni, hogy a megújított tömbök mind a város nyugati, északnyugati részén fekszenek, olyan területen, ahol emeletes házak vannak, ahol állami tulajdonok vannak, és ahol így az Ingatlankezelő Vállalat felelt a megújításért. Azokon a területeken, ahol eddig nagymértékben állami szubvenció támogatta ezeket a helyreállításokat. (Van Győr védett belvárosának egy keleti része is, ami szinte teljesen magántulajdonú egyszintes épület, itt egészen más formában folytatódik a városfelújítás.) Sedlmayr Zsuzsa szép terve képezte alapját a Káptalandomb megújításának, s az ismét papnevelde funkcióját elnyert nagy épülettel végeredményben lassan befejeződik a Káptalandomb teljes helyreállítása. Meg kell állapítanom azonban, hogy valami rendkívül tiszta, szép és nagyon múzeumszerű darabot sikerült itt létrehozni, amit egy ekkora város kétségtelenül elbír, de végeredményben a funció szempontjából nemkívánatos egy ennyire tiszta, és egy ennyire múzeum—jel 1 egű rezervátum létrehozása. (Ez nem is volt jellemző a következő tömbökre.) Miután a város szerkezete a színház környékén bomlott meg, ezért az első ütemben ezeknek a területeknek a helyreállítását végeztük el. Itt már az új épületek és a régi épületek többnyire egy időben nyerték el végleges formájukat. A Liszt Ferenc utcában kialakult néhány kedves, barátságos tömb, többnyire lakóházakkal, de közintézményekkel is, mint pl. a házasságkötő terem, ami az egykori Zichy palota falai között kapott helyet. Dercsényi Pál érdeme, ő érzett rá arra, hogy a kerítések a régi középkori struktúrához tartoznak hozzá, és nem elválasztják a házakat, hanem összekötik azokat. Ugyanígy nagyon fontosak a tömbbelsők apró épületei is; ha ezeket kibontjuk, akkor a város szellemét veszítjük el. A következő lépés a Széchenyi tér és környékének megújítása volt. Ez már több konfliktussal járt, mert a Széchenyi tér, ami emberemlékezet óta mindig vásár céljára szolgált, az elmúlt évtizedekben tökéletes parkolóvá vált. Ezt a parkolót mostanában, éppen az elmúlt hónapokban sikerült végre felszámolni. A tér ugyan még mindig berendezet 1 en, átmeneti formát mutat, de máris sokkal emberibb és városiasabb, amióta ismét átvehették az emberek. A teret körülvevő házak szinte mind megújultak (kívül-belül). A leggondosabb művészettörténeti kutatással sikerült egy sor új értéket is előhozni és bemutatni. A Széchenyi tértől északra lévő területre egy nagyon szerencsés és bátor határozattal - beengedték a kereskedőket, úgyhogy itt a megújítás és a piac párhuzamosan folyik, és bármennyire is nem odavalók a mostani sátrak, másodlagossá válnak,