Évezredek építészeti öröksége (A 15. Országos Műemléki Konferencia Budapest, 1989)

I. szekció - Tatár Dezső: A nemzeti emlékhely a városközpontban

amellett, hogy védő gondoskodással tartsa tiszteletben a már bemutatott régészeti emlékeket. Fontos és sarkalatos követelménye volt a tervpályázati kiírásnak, hogy a romkert 1938-as épületegyüttese, a Szent István mauzóleum a kőtárral és a hozzá tartozó képzőművészeti alkotásokkal együtt, védendő és megőrzendő. Az átlagos építészeti tervpályázatokon messze túlmutató követelmények is dokumentálták, hogy nem mindennapi feladatot rótt a pályázókra a pályaművek elkészítése, és a tervpályázaton való részvétel. A pályázati hirdetmény bő terjedelmű, részletes kiírásán kívül a királyi bazilika történetének leírása, a bazilika fontosabb egységei, összesített alaprajzok a kutatásokról és metszetek ábraanyaga egészítette ki a tervpályázat kiírását. A feladat jelentőségének és nem mindennapi követelményeinek megfelelően az építészeti tervpályázatoknál szokásos szervezeteket, intézményeket és egyesületeket képviselő építészeken kívül a bíráló bizottságban és szakérői testületben jelen voltak a Művelődési Minisztérium, az Országos Műemléki Felügyelőség, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Fejér megyei Múzeumok Igazgatósága és a székesfehérvári egyházmegyei hatóság képviselői is. A pályaművek megoldási javaslatai igen nagy szóródást mutattak. Bizarr elképzelésektől szerényebb, a hely szellemét jobban tiszteletben tartó megoldások, és díszes katedrális rekonstrukciók vagy csak jelzések egyaránt megtalálhatók a pályaművek között. A továbbiakra nézve javasolta a bíráló bizottság, hogy a díjazott és megvételben részesített pályaművek felhasználásával, az ajánlások figyelembevételével a kiírók készíttessenek egy koncepciótervet gazdaságossági számításokkal és ütemezett megvalósítási javaslattal együtt. Hogyan tovább, és mikor lesz nemzeti emlékhely? Tekintsük át röviden ezeket a kérdéseket : Nos, a megvalósítás egyik jelentős feltétele az elhatározott újabb régészeti feltárások lehetőségének megteremtése és az ásatások beindítása. A régészeti feltárások helye, Székesfehérvár belvárosának súlypontja igen intenzív és kiiktathatatlan gyalogos közlekedési útvonal, a burkolat alatt zsúfolva a belvárost ellátó közművekkel, energiát szállító és hírközlést biztosító vezeték kel.Beindult tehát a tervezés és a kutatómunka. Elsősorban az ideiglenes közmű-kiváltást és a gyalogos forgalom terelését kellett megoldani, mely a régészeti feltárások nyugati felénél már megvalósult. Az egész nemzeti emlékhely megvalósításának jelképes, első ünnepélyes kapavágása 1989. augusztus 15-én volt, melyet a Közlekedési és Hírközlési Miniszter és Székesfehérvár tanácselnöke végzett. Az eseményről az országos sajtó és televízió is hírt adott. A Boldogasszony bazilika feltárásának újabb eredményeiről részeiben - már számot is tudunk adni. Természetesen ezek az újabb adalékok még nem elegendők az egész feltárási területen várható régészeti eredmények megítélésére. Az építész tervezőknek meg kell várniuk a teljes régészeti feltárás befejezését, a régészeti emlékek értékelését, és a további építészeti - komplex - tervezés csak ezután folytatható. Hogy milyen lesz? Csak elvek, gondolatok, elképzelések vannak, és természetesen a tervpályázati ötletek széles skálája, melyek végleges kialakítása nagyban függ a régészeti feltárásoktól és azok eredményeitől. Addig csak elveket tudunk leírni: Fejezze ki a magyar államiság bölcsőjének méltóságteljes gondolatát; harmonizáljon az újabb feltárási terület végső kialakítá-