Adam Biro - Lővei Pál szerk.: Biró József emlékkiállítása (Kiállítási katalógusok Budapest, 1991)

A művészettörténész Biró József és az erdélyi kastélyok (Entz Géza)

kastélyok körének tárgyalásába. Pedig ha egy Cserei Farkasra vagy Torma Józsefre gondolunk, az ő működésükből és törekvéseikből sem hiányoznak a művelődésnek azok a vonásai, amelyek a kastélyok urait vezették. A szerzőt művelődéstörténeti szemlélete sarkallta akkor, midőn a XVIII—XIX. századi kastélyépítészet előzményeinek bemutatását is szükségesnek tartotta. Ha nem is részletekbe menően, de biztos történeti érzékkel vázolta fel az erdélyi középkor várépítészetének kibontakozását s már sokkal részletesebben a reneszánsz korszak alkotásait. Akkor már előtérbe kerültek a kényelmi és művészeti igények, amelyek a XVIII—XIX. században uralkodóvá váltak és keretet adtak a kastélyépítők sokágú művelődési érdeklődésének. A mondanivaló súlypontja természetesen a barokk és klasszicista idők termésére esett azért is, mert ez volt Biró munkásságának fő terület. A kastélyt nemcsak építészeti vonatkozásában, hanem a rajta és benne változatosan megjelenő szobrászat, festészet, iparművészet alkotásai szerepének bemutatásával jelenítette meg. A szobák berendezése, a könyvtárak, a levéltárak, a régiségek, érdekességek, képek, szobrok, érmek gyűjteményei nemcsak művészi, hanem történeti értékeket is jelentettek, amelyek a család műveltsége mellett a társadalomra is szétsugárzódtak. A kastély kihat környezetére, megszervezi és művészi szintre emeli az kertekkel, parkokkal, fasorokkal, vízmedencékkel, kerti szobrokkal. A szerző még mélyebbre hatolt akkor, midőn könnyed és szellemes modorban s egyúttal bő tudományos apparátussal alátámasztva leírta a kastélyban folyó élet minden mozzanatát. De nem feledkezett meg arról sem, hogy a kastély egyszersmind művészi alkotás. A művészi alkotásban pedig szépség lakik, ezért róla szépen is kell beszélni, színesen, szeretettel, lényegéből fakadó finomsággal. Ebben is híven és természetes hajlamától vezettetve követte Biró Kelemen Lajost, aki a történetiség mellett soha nem hagyta figyelmen kívül a művészi szép meggyőző méltatását. Biró József műve élvezetes olvasmány s ugyanakkor egy letűnt világ történeti hitelességre törekvő felidézése is. Az erdélyi kastélyokról szóló könyvet a Kolozsvárt megjelent Hitel" című folyóirat 1944. évi 1. számában részletesen ismertettem.2 Szinte öt évtized távlatában ezért is vállalkoztam szívesen arra, hogy a műről és alkotójáról meleg elismeréssel és kegyelettel megemlékezzem. Entz Géza Jegyzetek: 1. Biró József: Erdélyi kastélyok. Budapest [1943]. 7. 2. Entz Géza: Erdélyi Kastélyok. Hitel, 1944. 1. sz. 51—55.