Icomos híradó különszám (A 37. Egri Nyári Egyetem előadásai 2007 Eger, 2007)
Terveinket, jövőbeni munkánkat elsődlegesen az EKF évre való felkészülés határozza meg > helyi szinten a lakossági ráhangolás (pl. „Fogadd örökbe...", „Hozd el a papát, mamát...", „Legyen a város nagykövete"), > régiós és országos szinten az örökség- és turizmus marketing tevékenység kiszélesítése (pl. városi szintű turisztikai desztináció menedzsment szervezet felállításának szorgalmazása és részvétel benne, Magyar Történelmi Városok és Térségek Szövetsége működésének animálása és országos tapasztalatcserék, együttműködések kialakítása), > nemzetközi szinten az AVEC hálózatra ( www.avecnet.net 1 ) épített meglévő kapcsolatok intenzívebb kiaknázása. Örökség marketing stratégiánk és terveink végrehajtása során azonban szem előtt kell tartanunk azt, hogy városunk 2010 után is a kultúra, a művészetek és a műemlékek városa maradjon, hogy a 2000 éves Pécs, a harmadik évezred küszöbén hazai és nemzetközi szinten is az örökség kezelés és hasznosítás mintapéldájaként szolgálja az örökségvédelem és hasznosítás nemes ügyét. °<y*&° Örsi Károly Lélegző műemlékek - történeti kertjeink megújulása Tizenöt évvel a háború után, 1960-ban amikor még romos volt a budai vár, a Palota, sok fiatal került az Országos Műemléki Felügyelőséghez. Az 1960-as évektől Horler Miklós sok fiatal tehetséges építésszel megszervezte azt az Európa, sőt mondhatni világhírű irodát, amelynek irányításával a magyar műemlékvédelmet addig nem látott magasságba emelte a következő évtizedekben. Ő volt egyike azoknak, aki a többévtizedes múltra visszatekintő magyar műemlékvédelmi tevékenység elejtett szálait újra felvette, s megtalálta a közös hangot, a tudományos kutatókkal, régészekkel, kőszobrászokkal, művészettörténészekkel ^stb. Én is ezidőben kerültem osztályára. Ő kezdeményezte a korszerű építészet alkalmazását a műemléki környezetben és a műemlékvédelemben. Ifjú fejjel, kiváló szakemberekkel körülvéve, megtisztelő feladataim voltak. Diplomatervem témája például a Siklósi-vár kertjének felújítása volt. 1961-ben megbíztak a Nagykereki Bocskai Vár környezetrendezésével, kertépítésével is, pedig akkor még a Budavári Palota kertjeinek felújításán is dolgoztam. A Nagykereki Bocskai Vár az egyik legveszélyeztetettebb műemlék volt. A várkastély körül elpusztult minden (a sarokbástya, a falak), a kietlen környezetben tyúkok kapirgálták a port. A várkastély is végveszélyben volt. Ezt a munkát akkor kezdtük el az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség keretei között, amikor megalakult a Hajdú-Bihar megyei Műemléki Albizottság. Mondhatom, hogy ezzel a még ma is működő Albizottsággal félévszázada együtt szolgáljuk a műemlékvédelmet a megyében és a megye határaintúl is. Azóta nagy utat tettünk meg a ma "kulturális örökségvédelemnek" nevezett értékvédelemben. Hazánkban az elmúlt évszázadokban nemzetközi viszonylatban is számottevő, jeles épített kertek, kertművészeti alkotások születtek. Létükről tudtunk, de tudományos megismerésükkel az illetékes szakemberek (művészettörténészek, kertépítészek stb.) nem sokat foglalkoztak. A kertépítészet története feldolgozatlan, ismeretlen volt. Akkoriban kertépítészetünk még nem törődött múltjával. Ennek megfelelően pusztultak is a kertjeink. A II. világháború után ugyan történtek kísérletek legalább számbavételükre, de csak a kertek neveinek felsorolásáig jutottak el, a tudatos, szervezett védelmi munka sokáig elmaradt. E nyilvánvaló hiányt felismerve vállalkoztam a történeti keitek védelmére. Igaz, hogy a napi feladatom a műemléki építészeti helyreállítások környezetrendezése, kertészeti rendezése volt, tervezéstől a kivitelezésig. Emellett mindig fontosnak tartottam a kertépítészeti alkotások - mint műemlékek - védelmi feladatait is. A legsürgetőbb, leglényegesebb volt a pusztuló történeti kertek helyzetének felmérése, a történeti kertvédelem intézményes megszervezése. Elvégeztük az ország történeti keltjeinek első számbavételét és helyszíni bejárását, amelynek során Csorna Antal segítségével 400 kert felülvizsgálatát, adatfelvételét készítettük el. Rangsoroltam a műemléki védelemre méltó történeti kerteket. (Abszolút rangsort megállapítani nem lehetett, a sokféle érték szerinti kategorizálás miatt.)
