A műemlékek sokszínűsége (A 28. Egri Nyári Egyetem előadásai 1998 Eger, 1998)

Előadások / Presentations - TÓTH Ernő: A hidak megóvása és műemléki védelme

TÓTH ERNŐ A HIDAK MEGÓVÁSA ÉS MŰEMLÉKI VÉDELME A hidak meggyőződésem szerint az építészeti örökség részei, ám az épületektől eltérő voltuk miatt kevesebb figyelem fordul feléjük, klasszikus műemléki védelmük igen nehéz, mégis az értékes alkotások megóvása rendkívül aktuális, parancsoló kötelesség. A HIDAK IS AZ ÉPÍTÉSZETI ÖRÖKSÉG RÉSZEI Az épület, építmény, létesítmény, műtárgy gyakran egymás mellett jelenik meg az építészeti-, technikatörténeti-, műemlékvédelmi irodalomban. Kétségtelen, hogy építési tevékenység eredménye egy lakóház, templom és egy híd is, a hidak funkciója azonban általában más mint egy épületé, bár a hidak között is vannak lakóhidak (Sopron Ikva híd) és a mai építészetben lehet egy állomásépület hídszerkezet (KőbányaKispest). A hidak építői a 19. század közepéig általában építőmesterek, építészek voltak, csak utána vált ketté, szakosodott az építész és mérnöki tevékenység. Fahidakat ügyes faragómolnárok, ácsok építettek évszázadokon át, a boltozott hidakat kőművesek, esetenként neves mesterek, építészek készítették (Carlone, Fellner Jakab, Francz József, Czigler Antal, Povolny Ferenc, Rábl Károly és sokan mások). A hidak csak egészen kivételesen tartoznak a népi építészet körébe. A vas-, acél, valamint vasbeton hidak már általában mérnöki alkotások, ám a 19. századtól hasonló anyagok, tartórendszerek jelennek meg az építészet más területein is. Nézzük meg röviden, hogy az épületekhez hasonló adottságok mellett a hidak rendelkeznek-e történelmi, művészeti értékekkel? A hidak történeti jelentőségét számtalan példával lehet igazolni, többek között azzal, hogy a Hunyadiak korában (Csánki Dezső) 40 település nevében szerepelt a híd szó (Jánoshida, Rábahídvég stb.). Ezek közül több, jóval korábbi; főleg a tatárjárás után jelent meg, amikor tudjuk, hogy külön hídőrök védték pl. a Rába vonalát. A történelem feljegyezte a tatárjárástól kezdve (Sajó-híd) a török koron át (eszéki Dráva-híd, Pest-Buda közötti, és az esztergomi hajóhíd) a Rákóczi szabadságharcban (romhányi híd) a hidak szerepét. A Lánchíd közismerten nemcsak nagy műszaki alkotás, hanem a haladás történelmi jelképe is volt, s az ma is. Az 1848-49-es szabadságharc sok csatájában a hidak fontos szerepet játszottak (kápolnai, tápióbicskei, váci stb.) A világháborúkban: 1919-ben Tisza- és más hidak, a második világháborúban 1400 híd elpusztítása. Hidakat sok művészeti alkotás is megörökítette: Arany János, Illyés Gyula és más költők versei, Lötz Károly, Zichy Mihály, Csók István festményei. A hidak múltunk szenvedő részesei, tanúi. A hidak művészi jelentőségét már inkább kell bizonyítani. A kis hidak belesimulnak a tájba, nem uralkodnak azon, a nagyobbak azonban, nemcsak városokban, településeken táj- és városképformáló szercpúek lehetnek: ilyenek a budapesti Duna-hidak, a hortobágyi kilenclyukú, a veszprémi völgyhíd stb.) A hidak