A műemlékek sokszínűsége (A 28. Egri Nyári Egyetem előadásai 1998 Eger, 1998)

Előadások / Presentations - Tatiana KIROVA: Nuraghok Szardínia szigetén

TATIANA KIRÓVA NURAGHOK SZARDÍNIA SZIGETÉN* Még nem sikerült megfejteni, mi lehetett a nurágok rendeltetése. A több mint 3000 éves nurág civilizációról írásos emlék nem maradt fenn. Csak a köveket tanulmányozhatjuk, ha a Szardínián élő emberek vízkultuszára, vallására vagyunk kíváncsiak. Mivel a sziget a szárazföldtói távol esik, a történelem nagy hódításai elkerülték. A geológiai és ásványtani feltételek igen kedvezőek voltak, Észak-Szardínián mészkövet, a középső részen antracitot és bazaltot bányászhattak. Ezért épültek a sziget különböző pontjain található pásztorkunyhók is kőből. A nurág elnevezéssel elsősorban illetett tornyok i.e. 2000-tól a velencei, római és bizánci művészetek idejéig épültek. A XV. és XVI. századi utazók szerint eredetileg temetkezőhelyül használhatták őket. Helyi anyagokból épültek. Bár a szardíniái nurágohó\ nincs teljes leltár, eddig 7500-at sikerült megszámolni belőlük. A sziget belsejében nagyobb számban fordulnak elő. A nurág civilizáció emlékei a dombokon, 200800 méter magasan találhatók. A nurág szó valószínűleg a Földközi-tenger medencéjének keleti feléből származik, Mezopotámiában figyelhetünk fel az „ur", „nur" szintagmák gyakori előfordulására. A nurág civilizáció valójában a fent említett tornyoknál többet jelent: lakóházakat, közösségi épületeket, katonai létesítményeket és törzsfőnöki épületeket is. Ma úgy gondoljuk, hogy a tornyokat vallásos és védelmi célra egyaránt használhatták. Egyes kutatók szerint magtárul is szolgálhattak, illetve az akkoriban fejlett bányászathoz is közük lehetett. Ami a tipológiát illeti, a tornyok rendszerint csonka kúp alakúak. Előttük az egykori teraszok maradványai hevernek. Egyes kőlapok arra engednek következtetni, hogy a rituáléknak állat- vagy emberáldozat is része lehetett. Egy bolgár kutatónő szerint valójában a nurágok felső része volt az oltár, és a szertartás résztvevői a szabad ég alatt foglaltak helyet. A legmagasabb nurág eléri a 20 métert. Nagyon kevés habarcsnyomot találtak. Eleinte azt is gondolták, hogy a köveket kötőanyag nélkül illesztették össze, később azonban földmalterre bukkantak. Az egyszerűbb épületek egyetlen helyiségből állnak. A nagyobbak több szintesek, a szinteket kívül futó lépcső köti össze. A falak nagyon impozánsak, vastagságuk eléri a 2-3 métert. A jelentősebb nurágohi más tornyok veszik körül. A feladat ma nem egyszerűen a tornyok megóvása, hiszen azok maguktól is fennmaradnak, hanem a táj életben tartása a tornyokkal együtt. E célból tematikus turista-útvonalakat alakítanak ki. * A franciául elhangzott előadás rövid összefoglalója.