A műemlékek sokszínűsége (A 28. Egri Nyári Egyetem előadásai 1998 Eger, 1998)

Előadások / Presentations - Kristina MARKUŠOVA: A kassai Szent Erzsébet templom helyreállításai

KRISTINA MARKUSOVÁ A KASSAI SZENT ERZSÉBET TEMPLOM HELYREÁLLÍTÁSAI „.,. Kassának hetven temploma van. Többek között Kassa-bán temploma. E művészi templom minden kupoláját, a falak egész felületét és ablakait kőoszlopok, fehér, fekete, vörös és más különféle színű értékes fák, indiai gyöngyházmunkához hasonlóan díszítik s arannyal, jemeni rubinnal, topázzal, gránáttal s hasonló finom kövekkel ékített gyülekezésihelye ez a kámzsás ruhájú papoknak. Némelyik kapujának forgókarikája és kapubálványa tiszta ezüstből van s néhány ezer, tiszta aranyból készült drágaköves lámpa és csillár díszíti a templomot, amely olyan, mint Jeruzsálemben a feltámadás temploma... Körülbelül háromezerpap, szerzetes és szolga vanitt, kik szabályzatuk szerint aloét és ambrát égetvén szolgálnak... " (Evlia Cselebi török utazó leírása, idézve Wiek Béla: A kassai Szt. Erzsébet dóm című könyvéből) 1804-ben, amikor a kassai püspökséget alapították, az addigi Szent Erzsébet plébániatemplom püspöki székesegyház lett sajnos, állapota ennek nemigen felelt meg. A vallásháborúk, a Habsburg ellenes hadjáratok, a város tűzvésze 1775-ben nemcsak a templom díszítési elemeit kezdték ki, de szerkezetét is. Ehhez még 1834-ben egy földrengés, 1845-ben egy árvíz társult, ezért 1852-ben az új püspök - Fabry Ignác - erősen szorgalmazta a templom javítását. Ebből a célból 1857-ben megalapította a Szent Erzsébet templom egyletet. Az egylet tagjai hozzájárultak a tervezett javításhoz. Ezt az ún Fábry-féle helyreállítást 1857-1863 között végezték: a kapuzatok szobrait javították vagy újakra cserélték ki, a zsindelyes tetőfedést kétszínű mázas cserép váltotta fel, az ablakokba új festett üveg került, kijavították a déli előteret és kifestették az egész templom belsejét, a vakolat és festék alatt eltüntetve a repedéseket. Ennek mestere a bécsi Wretlund Franz festő volt. Sajnos, a javítás nem foglalkozott az épületek teherhordó szerkezetével, annak ellenére, hogy itt már nyilvánvaló lett a károsodás. Némely pillér kitért a függőleges irányból, a boltozatok repedeztek, a bordák közül időnként vakolat is hullt. Nem tudunk sokat erről a helyreállításról, némi képet Myskovszky Viktor rajzai nyújtanak, amelyeken megfigyelhető a templombelső romantikus dekoratív kipingálása. Az elhanyagolt karbantartás az 1875-ös erős szélvihar után mutatkozott meg - ekkor a dóm szerkezeti szempontból alighanem veszélyes állapotba került. Perger János, az akkori püspök, erre figyelmeztette is a kormányt. Az ismételt, több oldalról érkezett sürgetés eredményeképpen a MOB egy szakértő bizottságot menesztett Kassára a helyzet elbírálására. A bizottság véleménye alapján már 1877 májusában elkezdődött a templom alapos helyreállítása. A munka tervezésével Steindl Imrét, a budapesti Műegyetem tanárát bízták meg. Ez az építész tüzetesen megvizsgálta a körítőfalak támpilléreinek elhelyezését, ezt összehasonlította a belső oszlopok elrendezésével, s itt eltérést állapított meg, A teherhordó szerkezetek silány állapota és saját tanulmányai alapján úgy döntött, hogy a templom átépítése elkerülhetetlen. A terve az volt, hogy az általa feltételezett első építésznek elsődleges elképzelése valósuljon meg a templom belső elrendezésében, illetve hogy az akkor létező háromhajós teret öthajósra osztja fel több oszlop elhelyezésével. Ez az átépítés az ún. purizmus szellemében történt, amely szerint a gótikus építészet általános szabályai értelmében alakítottak át létező épületeket, „kijavították" őket a „tiszta gótikus stílus" szerint. Az ún. Steindl-helyreállítás erdménye az új belső pillérek, a hosszház és kereszthajó új boltozata a hoz-