A műemlékek sokszínűsége (A 28. Egri Nyári Egyetem előadásai 1998 Eger, 1998)

Előadások / Presentations - SEBESTYÉN József: Szász és székely erődített templomok Erdélyben

jól kivehető az egykori föld védművek rendszere a nyugati, déli, s a keleti oldalon. Sepsiárkos ugyancsak unitárius temploma köré 1640 körül épült a nagyjából szabályos ötszögű saroktornyos erődítés. Három sarkán egy-egy ó-olaszbástya alakú torony emelkedik, míg a délnyugati, s déli szegletén négyszögű védőtornyok állnak, melyek közül az utóbbi az 1844-ben befejezett harangtorony. Az 1830-ban lebontott egykori, középkori templom körül egy korábbi kőkerítés állhatott. Bethlen Gábor fejedelemsége idejére tehető a falu lakói által megkezdett építkezés, amelynek befejezését jelzi a vakolatba karcolt 1639-es és 1640-es évszám a várfalakon. A keleti és a nyugati falszakaszon még ma is látható néhány eredeti, süllyesztett szuroköntő. A ma is fedett, többemeletes saroktornyokon számos, a falak irányába nyíló lappancsos lőrés látható. Az Olt jobb oldali teraszán elhelyezkedő Ulyefalván, a falu fölötti magaslaton áll a református templomkastély. A mai, XVIII. század végén épített templom középkori elődjét a XVI. században csak egy kaputoronnyal erősített ovális alakú várfal vette körül. Ebből mára a többször átépített kaputorony, s annak két oldalán a süllyesztett szuroköntőkkel ellátott várfal kis szakasza maradt csak meg. A nagyjából szabályos ötszögű, szintén ó-olaszbástya formájú saroktornyokkal erősített második, külső védőöv felépítését akkor határozta el a falu népe, miután 1612 szeptember 12.-én a Báthory Gábor fejedelem ellen fordult brassói szászok Háromszékre támadva megostromolták, s feldúlták az illyefalvi várat. Az újonnan emelt várfal jellegzetessége, hogy a saroktornyok, a déli, négyszögű új kaputoronnyal egyetemben a várfalak közé épültek. A falak, s a védőtornyok között hagyott építési hézagokkal, a Háromszéken oly gyakorta pusztító földrengések káros hatásait igyekeztek kiküszöbölni. A déli oldalon még itt is érzékelhető a hajdanvolt föld védőművek kis szakasza. Az erősséget 1658 augusztusában a Barcaságra, a Háromszékre törő török, s tatár csapatok dúlták fel újból, miután csellel elfoglalták. A kiégett vár védelmi berendezéseit ezután valószínűleg már nem javították ki, sőt az 1738. évi földrengés a templomot annyira megrongálta, hogy gyökeresen újra kellett építeni. A saroktornyokat ezután már csak raktározásra használták, a falak belső oldalához ugyanilyen céllal fából, félnyeregtetős kamrákat toldottak. E templomerősségekhez hasonlókat a szászok nem építettek. Találunk viszont hasonló, kissé szabálytalan, de ugyancsak négy- illetve ötszögű erődítményt az egykori nyugati határszélen Burgenlandban, A Kismarton/Eisenstadt közelében fekvő Széleskút/Breitenbrunn és VulkapordányAVulkaprodersdorf templomát egy XVII. század közepi, s egy az 1630-as években emelt várfal védi. Végül e körbe tartozik Kézdiszentlélek vártemploma. A Perkő alatt álló gótikus, Szentlélek plébániatemplom kiépítése a XV-XVI. század fordulóján fejeződhetett be egy korábbi kőegyház helyén. A XVIII. század folyamán a kézdiszentléleki templomot, de különösen a belső kiképzését átalakították. Festői látványt nyújt a barokk köntösbe bújtatott templomot övező négy kerek, saroktornyos, kaputornyos erődítés, melyet egy 1730-ban lefolytatott püspöki vizitáció jegyzőkönyvében, mint befejezetlen kerítést említettek. Az első látásra szeszélyes vonalvezetésű körítőfal komoly ágyútűz elleni védekezésre alkalmatlan. Mégis a fal alaprajza meglepő hasonlóságot mutat a már említett nagy sienai mester Francesco di Giorgio Martini XV, század végén keletkezett egyik rajzával, mely egy hegyes vidékeken, vagy hegyek lábánál épült városok erődítésére ajánlott körbástyás védőmű rendszert ábrázol. Ugyanez a védőmű fordul elő a másik sienai Baldassare Peruzzi egyik traktátusában is. Ez esetben azonban figyelemmel a nagy időbeli, s döntően a léptéket illető különbségre a célszerűségből választott előkép lehetősége kizárt. Ahogy Kovács András feltételezi a székely közösség egy tanult fia vagy annak művelt, bibliofil patrónusa által közvetítve választotta a rajz hatására ezt a megoldást. Más típust képviselnek a XVII. század közepe, második fele táján, épült erősségek Csíkban. A magas, nyugati tornyos középkori templomok köré teljesen szabálytalan alakkal, rendszerint a terep adottságait követve épültek az alacsony, néhány védőtoronnyal tűzdelt lőréses várfalak. Ilyenek állnak Csíkrákoson, Csíkszentgyörgyön, Csíkszentmihályon, Csíkszentmiklóson. Egymástól függetlenül két fiatal arisztokrata indult el 1796-ban, hogy Erdély ismeretlen vidékeit bejárja.