A műemlékek sokszínűsége (A 28. Egri Nyári Egyetem előadásai 1998 Eger, 1998)

Előadások / Presentations - Angus FOWLER: Templomok védelme Hessenben, különös tekintettel a favázas templomokra

célja az önkormányzatok és egyházi hatóságok továbbképzése. A tartományi lottóbevételeket szintén a műemlékvédelemre fordítják. Ennek ellenére nemrégiben újabb egykori zsinagógákat bontottak le. Az utóbbi években Theo Altaras két, szintén a „Blaue Bücher" sorozatban megjelent kiadványa, a „Synagogen in Hessen - Was geschah seit 1945?" (1988) (Zsinagógák Hessenben - Mi történt 1945 óta?), illetve a „Das jüdische Rituelle Tauchbad und Synagogen in Hessen Teil II" (1994) (A zsidó rituális fürdő és a hesseni zsinagógák II. rész) felhívták a figyelmet a hesseni zsidó építészeti és kulturális örökség problémáira. Mivel a veszélyeztetett templomok tulajdonosai továbbra sem vállalták új feladataikat, a Förderkreis Alte Kirchen úgy döntött, hogy kezdeményezni fog, és azzal mutat példát, hogy maga vásárolja meg e templomokat, így mentve meg őket a lebontástól, illetve a további állagromlástól. A tulajdonosok azonban gyakran vonakodnak átadni elhanyagolt épületeiket, inkább lebontanák, omladozni hagynák vagy a legjobb esetben skanzenbe helyeztetnék át őket. A Förderkreis Alte Kirche politikájának egyik sarokköve az épületek hiteles, in situ megóvása volt, így a küzdelem a templomok megmentéséért az 1980-as évek elején is folytatódott. Az FAK erőfeszítése az 1560 körül épült bernsfeldi (Vogelsberg) favázas templom megmentéséért a hesseni tartományi parlamentig (Landtag) jutott, ahol a templom in situ megóvására irányuló, a kereszténydemokraták és a Zöld Párt 49 szavazatával támogatott indítványt az egyházi hatóságok erőteljes nyomása alatt álló többségi kormányzó Szociáldemokrata Párt 54 szavazattal elvetette. 1979-ben a Förderkreis Alte Kirchen megvásárolta első saját templomát, a Marburg melletti Gladenbach városához tartozó Bellnhausen favázas kápolnáját, Hessen egyik legkisebb templomát, Fritz Schumacher jól ismert elméletének megfelelően, miszerint „Ami kicsi, az szép". Helyreállító tevékenysége pénzügyi alapjául az FAK a „Fachwerkkirchen in Hessen" c. könyv értékesítéséből származó bevételeit használta. Gladenbach városa ezt kegészítette azzal az összeggel, amire a templom lebontásához szükség lett volna. A tartományi műemlékvédelmi hatóság (Landesamt für Denkmalpflege Hessen) és a (Kreis) Marburg-Biedenkopf járási önkormányzat is nyújtott kisebb támogatást. A templom helyreállításakor hagyományos anyagokat használtak, tetőfedésre például palát, és a hagyományos módszereket használó helyi szakiparosokat alkalmaztak. A templom melletti kis telket a rajta álló öreg diófával templomkertté alakították. A teljes helyreállítás 80000 DM-be, viszonylag kis összegbe került. E munkájáért az FAK 1981-ben Europa Nostra Oklevelet kapott. A régi templomok sorsát bemutató figyelemfelkeltő munkájáért már 1979-ben megkapta a Német Műemlékvédelmi Díjat. A bellnhauseni templom átvétele óta a Förderkreis Alte Kirchen három másik templom, a niedereisenhauseni, a volpertshauseni és a bürgelni tulajdonjogát is megszerezte, és két másik, továbbra is a helyi polgári önkormányzat (Dautphetal) tulajdonában lévő favázas templom helyreállításában segédkezik Hommertshausenban és Silbergben. (A Marburgtól nyugatra elterülő korábbi Darmstädter Hinterlandban sok templom, különösen a favázas kápolnák a polgári önkormányzatok, s nem az egyháztanácsok tulajdonában volt.) Az FAK összesen közel 1,5 millió DM-t fizetett ki a kezelésében lévő templomok helyreállítására, ebből mintegy 400000 DM-t az FAK saját forrásaiból biztosított (könyvértékesítésből és rendezvénybevételekből), a fennmaradó rész a tartományi műemlékvédelmi hatóság, illetve a járási és helyi önkormányzat támogatásaiból származott. A templomok állagmegóvása és az időjárási hatásoktól való mentesítése már mind a hat esetben megtörtént. Belső helyreállításuk a megfelelő használat kialakításának függvényében eltérő stádiumban van. A helyreállítás előfeltételeként épületkutatásra és -dokumentálásra (Historische Bauforschung und Dokumentation) került sor. Bellnhausenben a dendrokronológiai kutatás kimutatta, hogy a kápolna fő szerkezete 1592/93-ból, a karzaton feltüntetett legkorábbi, 1688-as dátumnál egy évszázaddal korábbról való. A volpertshauseni templom tetőszerkezetéről kiderült, hogy több szakaszban, 1481-ben, illetve a XVII. és a XVIII. század végén épült.