Műemlék-helyreállítások tegnap, ma, holnap (A 27. Egri Nyári Egyetem előadásai 1997 Eger, 1997)

Előadások - FEJÉRDY Tamás: Karbantartás, tatarozás, felújítás, helyreállítás, rekonstrukció

világossá tegyen: egy középkori templom oszlopfőit hitelesen nem lehet az egyetlen megtalált darab alapján rekonstruálni, hiszen igen nagy valószínűséggel nem voltak egyformák. Egy múlt századi épület ismétlődő homlokzati díszeinek ismert elemeit a néhány meglévő alapján is nagy biztonsággal, teljes mértékben és hitelesen vissza lehet állítani. Az ismétlődő konzolok, rozetták stb. rekonstruálása hitelesebb képet ad, mintha valami újat tennénk a helyükre, amely hasonló, de mégsem olyan mint volt - csak azért, hogy megmutassuk a kiegészítés, rekonstrukció mértékét. Valamivel nehezebb kérdés elpusztult épületszárnyak visszaállítása, még akkor is, ha például egy szimmetrikus kompozíció elveszett feléről van is szó. Ez esetben sem zárom ki a rekonstrukció lehetőségét, kérdés persze, amelyet mindig az egyedi eset mérlegelésével lehet és kell eldönteni, hogy a visszaállítás milyen mértékben terjed ki. Csupán a tömeget követi, vagy a tömeget és a homlokzatokat állítják vissza az eredeti, pontosabban az egykori állapotnak megfelelően, netán a belső elrendezést, illetve végső esetben a teljes részletességű díszítőelemeket is visszahelyező megoldást lehet e választani? A műemlékhelyreállításról, mint a műemlékeken való beavatkozás igazán legfontosabbjáról az előzők után talán könnyebb lesz beszélni. Először is azért, mert jómagam a műemlékhelyreállítást olyan gyűjtőfogalomként is értelmezem, amely magába foglalja, illetve magába foglalhatja a mind a konzerválást, mind pedig a restaurálást, és, bizonyos kivételes esetekben még rekonstruktiv elemeket is. Ami miatt azonban nemcsak gyűjtőfogalom, hanem egy további, a legmesszebbre menő fokozatnak is tekintem a műemlékhelyreállítást, az éppen a funkcióbahelyezssel való kapcsolata. A konzervált és/vagy restaurált műemlék adott esetben a legtökéletesebben elvégzett munka után sem tudjamár visszakapni korábban elvesztett funkcióját - annál az egyszerű oknál fogva, hogy az a funkció már vagy nem létezik, vagy ha igen, akkor megváltozott szükségletek kielégítését is igényli. Lehet, hogy kissé erőltetett ez a fokozati sorbaállítása a konzerválás, restaurálás, helyreállítás sornak, mégis fontosnak tartom. A Helyreállítás azt a reanimációt, tehát újraélesztést is jelenti, amellyel az „anima", azaz a lélek, tehát a használat is visszatér a műemlékbe. Ebből következik számomra a műemléki helyreállítások itt és most nem részletezhető végtelen sokfélesége és komplexitása. Az a komplexitás, amelytől egyáltalán nem idegen a legkorszerűbb épületgépészettel megvalósított komfort alkalmazása sem, ha azt egyébként a megújított funkció igényli, s a műemlék értékek sérelme nélkül megvalósulhat. Fontosnak tartom aláhúzni, hogy műemléket helyreállítani minél kevesebbszer kell, annál jobb az a műemléknek. A helyreállítás ugyanis az előzők szerint azt is jelenti, hogy a műemlékként védett alkotás életében valami megszakadt, s külső beavatkozással kellett ezt a szakadást megszüntetni. Ilyen helyzetben természetesen sokféle okból állhat elő, de tudnunk kell, hogy a szakadások mindig értékek elvesztésével járhatnak. Ehhez tartozik az is, hogy sajnos sok esetben magának a helyreállításnak a folyamata is eredményezhet értékvesztést - igaz, mérlegelésen alapuló, felelős döntések nyomán ez a veszteség minimalizálható. A már egyszer helyreállított műemlékhez elérkezve itt az ideje, hogy áttérjek a műemlékekkel való törődést jelentő, beavatkozás típusok másik nagy csoportjára. Ez a csoport nem tartozik a műemlékhelyreállítási körbe, itt sokkal inkább a műemlékgondozásról van szó. Évek óta minden lehetséges alkalommal szólok erről, hivatkozva mindig a német szóhasználatban kifejeződő kettősségre, a Denkmalschutz és a Denkmalpflege egyaránt való fontosságára. Kétségtelen, hogy ennek nálunk nincs igazán szembetűnő hagyománya, mégis, a műemlékeket, mint egyébként minden más épületet, gondozni is kell. A frissen helyreállított, ünnepélyesen átadott és boldogan használatba vett műemlék ugyanis azonnal elkezd romlani. Eleinte - legalábbis jó esetben - természetesen ebből a folyamatból nem sok látható, de attól cz a dcgradációs folyamat még létezik. Mind az értékek fenntartása, mind pedig a gazdaságosság szempontjai azt diktálják, hogy a helyreálltással elért szint, műszaki és