Műemlék-helyreállítások tegnap, ma, holnap (A 27. Egri Nyári Egyetem előadásai 1997 Eger, 1997)

Előadások - A műemlékhelyreállítások filozófiája Pódiumbeszélgetés – vezette: ROMÁN András

A MŰEMLÉKHELYREÁLLÍTÁSOK FILOZÓFIÁJA PÓDIUM BESZÉLGETÉS - VEZETTE: ROMÁN ANDRÁS MIT TÁRTA MŰEMLÉKI HELYREÁLLÍTÁS FŐ CÉLJÁNAK? Fejérdy Tamás: Szerintem a műemléki helyreállítás legfőbb célja az, hogy azokat az értékeket, amelyeket műemlékként szeretnénk megőrizni, valóban értékként mutassuk be. A műemlékek túlnyomó többsége épület, még ha nem is mindegyik maradt ránk teljes épségében. Ha a folyamatos fenntartás és karbantartás biztosítva lenne, akkor is lenne olyan formája, megjelenése a műemlékként védett épületnek, amelyet elérni szükséges ahhoz, hogy utána fenntartása eredményes lehessen. Ezek egyrészt technikai feladatok, amibe beleértendő a konzerválás és a restaurálás. Másrészt pedig az értékek bemutatását szolgálja, ami ugyan részben technikai szempontokat is felölel, de komoly értékítélet nyomán kifejtett, részben kreatív beavatkozást jelent, amelyeknek a műemlékek bemutatása a célja. Sedlmayr János: Én nem a fő célról, hanem olyan, talán mellékes, másodrangú célokról szeretnék beszélni, amelyek nem olyan nyilvánvalóak, mint az a válasz, hogy „fenn kell tartani a műemlékeket, hogy minél tovább éljenek". Három ilyen helyreállítási célt szeretnék megemlíteni. Az egyik a tudományos megismerés, ha a helyreállítás révén valami fontos építészettörténeti, vagy műemlékvédelmi kérdést oldottunk meg. A második, ami nagyon fontos számomra, hogy az előkerült, illetve a meglévő értékeket kiemelje a helyreállítás, a jó bemutatás révén. Elméletünknek harmadik igen fontos része az, hogy a helyreállítás nem konzerválás, hanem olyan művelet, amely az épületen, mint egy operáció egy betegen, nem múlik el nyomtalanul, hanem meg kell jelennie, illetve érvényesülnie kell. Fejérdy Tamás: Teljesen egyetértve Sedlmayr Jánossal, másképp fogalmazva: a legfontosabb célnak az igazság kimondását látom, azt, hogy az épület a helyreállítás eredményeként igaz legyen. Ha egyszerű és szerény volt, akkor egyszerű és szerény maradjon. Ha pompázatos és gazdag volt, pompázatos és gazdag legyen, hogy értékei megőrződjenek. Szinte úgy mondanám, hogy hiteles és valós legyen. Miért van erre szükség? Azért, hogy megismerjük az értékeket és hogy e megismerés eredményeként befolyásoljuk a befogadó közeget, a társadalmat. Ha jó a műemlékhelyreállítás, akkor az pontosan tudósít, az igazságot mondja ki. Ha valamit sikerül igazul megmutatni a 13. századból vagy a 19. század kultúrájából, akkor az hat az emberre, hat a közegre, a társadalomra, gépies világunkban frissen tartja az emberek emlékezetét. Az egyszer már birtokba vett tudás fönnmaradásából - amit hajlamosak vagyunk elfeledni - tanulhatunk ma is. Herb Stovel: Csak egyetérteni tudok kollégáimmal. Találóan összegeztek számomra kulcsfontosságú gondolatokat. Az