Műemlék-helyreállítások tegnap, ma, holnap (A 27. Egri Nyári Egyetem előadásai 1997 Eger, 1997)

Előadások - ARNÓTH Ádám: Új részletek, kiegészítések a műemlékhelyreállításokban

összeállított keretekbe faragták. Ahol pedig a profil sem volt ismert, csak a kő huit helye, ott a téglás kiegé­szítés sosemvolt, sommás tagozatot kapott. Néhol a kiegészítési módok egy ablakon belül is többfélék. Téglakiegészítés készült a piricsei ref. templom ablakai esetében is, ahol a később bővített nyílások kö­zépkori méretre való szűkítése volt a cél. Hasonló a megoldás Nyíracsádon is. Itt az eltérés még kisebb. Az egerlövői ref. templom déli falazatában előkerült románkori kapuzat ívköveinek pótlására téglát al­kalmaztunk. A kiegészítés követi az eredeti egyszerű formát, de az egységes megjelenést biztosító meszelés alól előtűnő felület jelzi a helyreállítást. A szerencsi Rákóczi-vár kutatása során előkerült reneszánsz faragványok száma az addig ismertek száz­szorosára nőtt. Igen sok töredék kerülhetett vissza eredeti helyére a 80-as években folyt helyreállítások során. A kiegészítések műkőből készültek, a felületi megmunkálás jól elkülöníti őket az eredeti kőanyagtól. Innen már csak egy lépés másolatok alkalmazása. A Velencei Karta másolatokról nem tesz említést, a re­konstrukciót pedig kategorikusan tiltja. Nem szabad azonban egyenlőségjelet tenni a historizmusra jellemző, legfeljebb valószínűsíthető, elképzelt formák alkalmazása és az egyértelműen igazolható, azaz hiteles másola­tok közé. Véleményem szerint a Velencei Karta az előbbit, a hamisítványt tiltja, nem az utóbbit, eredeti formával megegyező kiegészítést. A magyar műemlékvédelem a hiteles másolat kategóriáját elvben nem ismerte, de valójában mindig is használt ilyet. Voltaképpen másolat minden többé-kevésbé megsemmisült vakolat újrakészítése, vagy egy párkány újra­húzása, amikor is a kiegészítés anyagában ugyan nem eredeti, de hiteles a helye, formája, felülete és gyakorta szerkezete és elkészítésének módja is. Például másolatnak is tekinthető a zubogyi ref. templom vakolata is, amely a peridoizációt is jelzi: a kö­zépkori rész egyenetlen, felületkövető, a barokk szokásos sima vakolatot kapott. Másolatként készült újra természetesen igen sok ajtó, ablak, vagy például a befalazás alól előkerült góti­kus ablak elpusztult osztósudarának pótlása Sajókazán. Másolatok alkalmazásának aligha van elvi akadálya, ha nem egyedi főképp művészi igényű részről ké­szül, ha igaz, azaz formailag hiteles és betartja a más kiegészítésekre is vonatkozó szabályt, amely szerint az új rész ne domináljon a régi fölött. A sárospataki vár reneszánsz faragványainak tufa anyaga olyan állapotba került, ami már rekonstruálha­tatlan volt, csak cseréje jöhetett szóba. Patakon már korábbi helyreállítások során is alkalmaztak másolatokat, amelyeket kőből faragtak. A most befejeződött restaurálás során a másolatokat műkőből öntötték. A díszít­mények, és egyértelműen nem rekonstruálható formák lepusztult állapotáról készült a műkő másolat, míg a pontosan ismert formájú, azaz rekonstruálható architektorikus tagozatokról a másolat kiegészítés után ké­szült. Az épületek belsejébe lépve a kiegészítések leggyakoribb terepe az elpusztult boltozató terek lefedése. Igen sokféle megoldás készült az elmúlt évtizedek során. A már említett visegrádi Salamon-toronyban talál­ható az egyik legszellemesebb boltozatjelzés: a boltsüvegek acélrácsból készültek, így egyszerre válik érzé­kelhetővé az egykori térfoma és marad látható a megmaradt falszövet a valamikor boltozat nyomával. A sárospataki vártemplom előterének és oratóriumának is elpusztult a gótikus boltozata, csak nyomai ma­radtak. A boltsüvegek vakolt felülettel készültek újra, a csatlakozási vonalukban pedig az egykori kétszer hornyolt bordák negatív mását alakították ki. A sárospataki Vörös-torony már említett leromlott sarka nemcsak külsejében egészülhetett ki, a sarokhe­lyiség - a bokályos ház - fiókos boltozata is újra készülhetett. A boltozat új része csak felületében tér el a régitől, látható zsaluzatának lenyomata. Északkelet-Magyarországon a 15. század végére a legtöbb templom szentélyét boltozat fedte. Sajnos ke­vés maradt meg belőlük (mint pl. a mindezidáig helyreállításra nem került Vámosorosziban). Gyakoribb,

Next

/
Thumbnails
Contents