Műemlék-helyreállítások tegnap, ma, holnap (A 27. Egri Nyári Egyetem előadásai 1997 Eger, 1997)

Előadások - ARNÓTH Ádám: Új részletek, kiegészítések a műemlékhelyreállításokban

nem „természetes", szerves fejlődés, azaz egyszerű felújítás eredményeként került az épületre, hanem műemléki helyreállítás során, azaz a templom történetének periódusainak megismerése és értékelése után. Kérdés persze, hogy a műemléki helyreállítás nem lehet-e szerves fejlődés eredménye. Úgy gondolom, egyenletes, békés történtem' épületek esetében igen, de sajnos nem az ilyen viszontagságos sorsú esetekben. A helyreállítás sikere természetesen korántsem a didaktikus résen múlik. Szabolcs esetében pl. a sötét rés még elfogadható, de egyébként túl sok a változtatás, a templom elvesztette eredeti egyéniségét, hiszen a felújítás előtt historizáló homlokzatai voltak, sőt tornya is. Ma sem tömegében, sem homlokzataiban, sem nyílásaiban nem maradt egyetlen apró, látható középkori vagy újkori részlet a felújítás előttről, így a templom külseje hiteltelenné vált (azaz csak a rés hiteles). Zavarónak tartom a templomhajó magasításának módját Laskodon, ahol faablakos, deszkalamellás emelés készült. Bár az üvegfelület beépítését az előkerült falképek megvilágítása funkcionálisan indokolhatja, a lamellák a középkori templomtól idegenek, és az erősen elütő anyaghasználat miatt a magasítás nem él együtt az alatta lévő fallal, így nem az eredeti, két elemből (tető-fal) álló arány érzékelhető, hanem közöttük harmadik elemként megjelenik a lamella. A középkori rész színes meszelése a templom megjelenését egyértelműen javította. Jellemző Szamosbecs ref. templomának példája. Itt is új tető készült a fentieknek megfelelően visszahúzott koszorúval 1980-ban. A koszorú és az egykori támpillérek lefaragott maradványai nyersen, sötét színben maradtak. 1-2 éve, az újabb felújítás során ezek a részek is fehér meszelést kaptak az egységesebb megjelenés érdekében. A szamosújlaki templomon is szembetűnő változtatás a tömegkorrekció, a középkori tömeghatás felidézése. Ennek érdekében nőtt a tető hajlásszöge, hiszen a gótikus szerkesztésmódnak a 60 °-os, vagy még meredekebb lejtés felel meg. Másrészt megemelkedett a tető ereszvonala is, figyelembevéve az egykori boltozat előkerült lenyomatait. Az új tető és a megmaradt falazat közt, a koszorú sávjában visszaugró falsík jelzi a bizonytalanságot, értésünkre adva, hogy a tető utólagos, nem eredeti, csak megjeleníti a feltételezett eredeti formát. Boldván a részben elpusztult északi torony újbóli érzékeltetése is feladat volt. Itt az új torony alaprajzban követi az eredetit, de formája semleges maradt, nem utánozza sem az egykori románkori torony feltételezett formáját, sem pedig déli párjának 18. századi kialakítását. A felfalazás keskeny téglával készült, meszelt felülettel. A főhajó kiemelésére is 4 cm-es téglát alkalmaztak, meszelve. A felfalazás kissé más síkra is került, amit az új ablakok könyöklőmagasságában készült, lefedett tagozata szükségtelenül hangsúlyoz. Piricse esetében a magasítás kevésbé feltűnő. Itt is téglából, meszelt felülettel készült a ráfalazás. Az új rész síkban elválik a régitől, kirajzolva a csatlakozás esetleges vonalát. Legfinomabb módon Nyíracsád esetében történt a tömegkorrekció: hangsúlyos cezúra nélkül, más felületű, meszelt téglafal jelzi a ráfalazást a korábbi fallal azonos síkban. Mint említettem, kiegészítések, új hozzátételek esetében egyaránt fontos követelmény, hogy az új eltérjen a régitől, de harmonizáljon vele. Az eltérés és harmonizálás arányának, mértékének változására hosszú sor állítható össze például a nyíláskeretek kiegészítéseiből. A kemény elütés jó példája a sárospataki r. k. templom oratóriumablaka. A gótikus mérmű teljesen elpusztult, felidézésére az osztások acéltartókból készültek 1970 táján. A legkifinomultabb kőkeret-kiegészítési rendszer a pácini Mágóchy-Alaghy-kastélyban valósult meg a 80-as évek közepén. Az elve, hogy minél több az információ az egykori keretről, annál jobban hasonlít rá a jelenlegi helyreállított képe. Ahol a kőanyag még valamennyire megvolt és a profil is leolvasható volt, ott műkő kiegészítés készült. Ahol a kőkeretnek és profiljának is csak lenyomata maradt, ott a profilt téglákból