Műemlék-helyreállítások tegnap, ma, holnap (A 27. Egri Nyári Egyetem előadásai 1997 Eger, 1997)

Előadások - DEÁK Klára: Fában szú – falban víz. Műemlékek képzőművészeti részleteinek konzerválása és restaurálása

foltos lesz, sötétedik, felületéről lekopnak, eltűnnek a jelek. A fát szivaccsá rágja a szú, és a nedves falról lemállik a festett vakolat. A múzeumokba hurcolt műtárgy, mint afféle rezervátumban, könnyen kezelhető', a klíma, a fény, a hőmérséklet tudományosan szabályozható, de az élő, szerepét még betöltő műalkotás küzd. Küzd a környezettel az emberi mozgással betöltött terekben. Fejünk fölött kupolafreskó: beázik, lehűl, majd felmelegszik, rácsapódik a karácsonyi ének párája. A parkoló céljára feltöltött utca aszfaltja a falba nyomja a talaj vizét és padunk mellett leomlik a templom barokk műmárványa. Az elázott szentélyben korhad a faoltár lábazata és oszlopai már könnyűek a szújáratoktól. A műemléki restaurátor az aszfalttól indul és a kupola boltozatának statikáját vizsgálja. Restaurátori pályám legnagyobb sikere az volt, mikor nem történt semmi. Én, kérem meg vagyok verve egy műtárgy sorsával: Azzal büntet az Ég, hogy őriznem kell a veszprémi Gizella kápolna falképeit. Szerencsétlen fás épület hatalmas múlttal. Valóban meditációs objektum: meditáció történelemről, Árpád-házi királynékról, püspökökről, csatákról, nagyságról és pusztulásról. All a 6 apostol görögös tógájában, mintha örök mozdulatlanságuk tekintene el fejünk fölött. Hordozójuk az épület és falak, anyaga azonban korántsem örök és egyáltalán nem mozdulatlan. A magyar Saint Chapelle altemplomát a 18. századi műemlékvédelem építi újjá, majd a magyar restaurálás alapítója G. Pelicioli irányítása mellett a 20. században Dex Ferenc kezeli a freskókat. Itt érhető tetten a műemléki restaurátor gondja: a fal, a falak, a terek, a tető, a födém. Ha a műemléki kérdésekben felkészületlen festő-restaurátor áll a jelenség előtt általános esetben csak a falkép funkcionális hibáját látja. Hordozónak a vakolatot tekinti, tevékenységét a funkcionalitás és hatékonyság irányítja. A funkcionális folyamatoknak önmagukban sosincs értelmük. Ha a falképeken megjelenő salétromot nézzük, a jelenség önmagában teljesen értelmetlen, ha azonban történésként, a fal vízháztartásának változásaként fogjuk fel, a folyamat jelentőségteljes lesz. Ahhoz, hogy a jelenséget értelmezni tudjuk, olyan vonatkozások vizsgálatára van szükség, mely túl van a kivirágzás, a salétromodás tényén. A hordozó, azaz az épület vonatkozásainak felmérése vezet el a helyes diagnózishoz, 1934-ből való az első MOB jelentés a püspöki WC csőrepedéséről, mely kálisalétromos tartalmával hoszszasan itatja a kápona délnyugati sarkát. Ugyanebbe a sarokba fut le a püspöki palota esőcsatornáinak vize is. Ez az állapot jelentések során át bizonyítottan hosszan fennáll, megjavítják, majd újra csőtörés - gyakorlatilag napjainkig hol aktív, hol veszélyes forrás. 1982-ben egy balsorsú régészeti kutatás - a püspöki palota fala mellett a délnyugati sarokig, majd a nyugati homlokzat előtt kutatóárkot ás, belefutva az északi falba, mely a falkép hordozója. Ez az árok, mint vezeték viszi a csőrepedéssel szennyezett vizet a falba. VÍZ a falban! S ez nem elég, a tető felől is több beázás. Ez az állapot is eltart évekig - pontosabban 8 évig. Közben rendszeresen jelzem a bajt. Az elázott falakban dúsul a püspöki csőtörés tartalma, a sittel feltöltött régészeti árok szennyes vize, a savas esők és a cementes környezet piszka - vegytanilag dúsul a sótartalom. A kápolna nagyra nyitja kapuját a turista felé, aki a látványért jegyet vett, sőt ismertetőt, képeslapot is vásárol. A forró tér melege elönti a belső teret, télen meg fűtjük, hogy a teremőr néni télen is ott legyen, árusíthasson. A fal meg természetesen a meleg tér irányába párolog - befelé a falképeken keresztül -, a pára viszi magával a dúsult oldatot. Elérve a fal felszínét a festőréteget - a sók kicsapódnak - mint a húsleves fedőjén az romás ízek. A képek eltűnnek a sók fátyola alatt, sőt a felületük pelyhesen hullik a sókkal a földre: salétromoson. Mi a restaurátor dolga? A falak, a hordozó konszolidálása. 8 évi küszködés után lám pénz, paripa, fegyver. Horler tanár úrnak köszönöm én is, és Gizella királyné is. Úgy fogtuk föl, hogy a kápolna egy doboz, melyben a légnedvességnek magasabbnak kell lennie, mint a falnedvesség és lehetőleg állandó páranyomás alatt kell tartania a falakat. Ennek a légállapotnak a lehető legstabilabbnak kell lennie. így a falakban a párol-