Műemlék-helyreállítások tegnap, ma, holnap (A 27. Egri Nyári Egyetem előadásai 1997 Eger, 1997)

Előadások - ZÁDOR Mihály: Korszerű módszerek a műemlékek felületvédelmére és konzerválására

talmaknak kitett városi környezetben nem vállalható rizikóval jár. Mész helyett a hidrofób szilikát festékek alkalmazhatók. Ami a festékek megválasztását jelenti, itt is mint amit a kőkonzerválásnál, a konkrét eseteknél végrehajtandó összehasonlító vizsgálatokkal kell kiválasztani a megfelelő' festéket. Ez azonban egyáltalán nem jellemző' hazánkban. 3. A JÖVŐ FEJLŐDÉSI TRENDJÉRŐL A FELÜLETVÉDELEM TERLETÉN(A „HOLNAP") Az eddigiekből már világosan láthatók a jövő feladatai. 3.1. a műemlékek konzerválása a szűkebb, a környezeti ártalmakkal szembeni tartós védelmét célzó értelmezése szerint - nagyrészt e különleges védelmet igénylő objektumok felületvédelmét jelenti; - továbbá: a megfelelő módszer kiválasztásánál rendkívül nagy szerepe van a non-destruktív, gyors, egyszerű és csekély költséggel járó megelőző ill. ellenőrző diagnosztikai vizsgálatoknak. 3.2. Ugyancsak a megfelelő anyagok megválasztását fogja elősegíteni - az EMI és az OMvH közös tevékenysége útján - a szabványok és a műszaki előírások műemlékekre vonatkozó követelményeinek kidolgozása, jelenleg ugyanis nem állank rendelkezésre. Ezeknek az előírásoknak egyes esetekben elvi követelményeket kell tartalmazniuk, más esetekben a szabvány előírásait az eredeti felület megtartásával kapcsolatos igényekkel és vizsgálati módszerekkel kell kiegészíteniük. Ki kell térniük azokra a non-destruktív diagnosztikai eljárásokra, amelyek műemlékek esetében különösen ajánlottak. Végül - az eddig említettekkel összefüggésben - tartalmaznia kell azokat a vizsgálatokat - optimális és minimális meghatározással - amelyek alkalmasak az egyes anyagok ill. eljárások tartósságával kapcsolatos összehasonlító vizsgálatokra, hogy e kérdésben útmutatást adjanak a tervezőknek, a hatóságnak és nem utolsó sorban az építtetőnek. 3.3. Ez utóbbi nem csupán a minősítő vizsgálatok kérdése. Evek óta húzódó feladat (és remélhetőleg a „holnap" e kérdésben is előrelépést fog jelenteni), hogy a műemléki hatóságnak, a legfontosabb vitakérdésekben, konkrét összehasonlító vizsgálatok útján kellene információt szereznie, a döntések elősegítése céljából. E vizsgálatok végzésére több alkalmas és hivatott intézet áll rendelkezésre és a pénzügyi alapok is biztosíthatók (OMFB K + F pályázat). 3.4. A műemlékek felületvédelme és általában a műemlékhelyreállítások korszerű műszaki eljárásai területén szintén időszerű a rövid- és középtávú kutatásokat meghatározó koncepció kialakítása. 3.5. A koncepció megszületését, a feladatok fontossági sorrendben való tisztázását követően ma már megoldhatónak látszik a pénzügyi alapok megteremtése. Az alapkutatások vonatkozásában a KTM Környezetvédelmi Alapja és az OTKA nyújthat pénzügyi segítséget. A fejlesztési kutatások terén pedig az OMFB, továbbá a KTM műszaki fejlesztési keretéből pályázható ilyen jellegű témára nyújtandó támogatás. 3.6. A kutatásokat a teljes innovációs lánc vonatozásában kell folytatni: kutatás, félüzemi kísérlet, első alkalmazás, gondos előkészítéssel és ellenőrzéssel. 3.7. A műemlékvédelem szépen gyarapodó kiadványai sorából még hiányzik ez a témakör. Pedig a külföldi példák nyomán igen hasznos segítség lenne ez nemcsak a szakembereknek, hanem az állami, egyházi és újabban az egyre nagyobb számú magán építtetőknek is. 3.8. Végül a jövőbeni teendőket figyelembe véve úgy tűnik, hogy gyorsan avuló ismereteink közül talán a felületvédelem területén a leggyorsabb a fejlődés, tehát itt jelentkezik a legsürgetőbben a folyamatos továbbképzés igénye. Ez a kérdés más fórumokon már többször szerepelt az utóbbi időben és egyre inkább körvonalazódnak a megoldás módjai is az oktatási intézmények és a civil-szervezetek együttműködésében realizálva.