Műemlék-helyreállítások tegnap, ma, holnap (A 27. Egri Nyári Egyetem előadásai 1997 Eger, 1997)

Az ünnepélyes megnyitó köszöntői - GÉCZY Csaba

GÉCZY CSABA Hölgyeim és Uraim, Tisztelt Vendégeink! Meghatottsággal állok itt és emlékezem arra, hogy ez immár a 27. nyári egyetem lesz, ugyanitt - már úgy értem, hogy Heves megyében, korábban Egerben, most itt Noszvajon - és ez a tény számomra azt igazolja, hogy annak idején igaz és okos dolog volt ezt a képzési, tapasztalatszerzési formát elindítani. Evek sora óta a hallgatók, a résztvevői számos élménnyel gazdagodhattak, amelyek némelyikét baráti beszélgetések, találkozások során máig felemlegetik. Biztos vagyok abban is, hogy ezeken az élményeken túl, hozzájárulhatott ez a sorozat a műemlékek jobb megismeréséhez, a műemlékek szeretetéhez és egy kicsit ahhoz is, hogy a külföldről idelátogatók többet és igazabbat tudjanak meg hazánkról. Bölcs tanácsok helyett arra szeretném buzdítani mindnyájukat, hogy bátran használják ki a viták, az eszmecserék lehetőségét, a személyes kapcsolatteremtés varázsát, gondolkozzanak el közösen mit jelent a műemlékhelyreállítás napjainkban és főleg mit jelenthet a jövőben. Gondolkozzanak közösen arról, hogy a műemlékhelyreállítás fogalmába mi minden tartozik, és a fogalom pontos használata révén mennyire tisztulhatnak gondolataik. Ma az általános szóhasználatban kicsit összekeverednek a fogalmak és hajlamosak vagyunk a műemlékeken végzett minden tevékenységet műemlékhelyreállításnak nevezni, legyen szó akár tatarozásról, akár egy épület felújításáról, - amely az én felfogásom szerint a meglévő állapot megújítását jelenti - akár a klasszikus értelmű műemlékrestaurálásról, műemlékhelyreállításról beszélünk. Hiszen ez utóbbi az, ami módot ad az építésznek megismerni, napvilágra hozni az épület korábbi értékeit, hogy ezen értékek rangsorolása, értékelése nyomán valami olyat hozzon létre, amely történelmileg végül is új, és lehetőséget kínál arra, hogy beültesse mai fogalmainkat, a mai építészet elemeit és az épülettel szemben támasztott mai követelményeinket alkotásába. A beszélgetések, viták bizonyára tükrözni fogják hagyományaink és a bennünket körülvevő világ, a háttérként szolgáló gazdaság különbözőségét is. Céljaink azonban egységbe kovácsolnak bennünket nemzeti értékeink fennmaradásának biztosítása, az igazmondó műemlékvédelem, a közös építészeti és kultúrkincs megőrzése érdekében.