XX. századi műemlékek és védelmük (A 26. Egri Nyári Egyetem előadásai 1996 Eger, 1996)

Előadások: - Anthony Gall: Kós Károly kalotaszegi román templomai

durva homlokzatai a keskeny nyílásokkal inkább a bizánci kultúra szülöttei mint a pompás és hi­valkodó hivatalos stílusé. E másság lényege azonban nem a részletekben található, hanem éppen Kós Károly fenti, a Hagia Sophiával kapcsolatos gondolataiban. Kós Károly újra és újra hangsú­lyozza, hogy a Hagia Sophia, mint a bizánci építészet példaképe, azt az utat kínálja a jövő keleti építészetének, amelyet annak idején a bizánciak nem voltak képesek folytatni. Kós Károly szá­mára a Hagia Sophia a világ legszebb belsőiére ...a monumentális szépség diadalmas himnusza. A Hagia Sophia az a típus, amely ... nem kellett Bizáncnak, mert nem értette meg azt a nyelvet, melyet ez a templom beszélt. A bizánci kultúrában Kós Károly megtalálta azt az elhagyott lehető­séget, azt az alkotást, amely Erdélyben továbbfejleszthető. Megtalálta a pusztát járó ősök sátorá­nak (Egy kalotaszegi főtemplomról) egy monumentális változatát, amely otthont adhatna Erdély­ben annak a félhomálynak, annak a ... kissé komor, bizánci homály-nak, amelyre Kós Károly a türei fatemplomban már rátalált. Kós Károly fejérdi templomának a ma számára is van üzenete. Kós egyedülálló kísérletet tett az ortodox katedrális erdélyi tájban való meghonosításának programján belül. Az ősi bizánci és török formanyelv felhasználásával, a Kárpátokban található, fatemplomok hagyományos formái­nak alkalmazásával olyan alkotást hozott létre, amely otthont ad az ortodox vallásnak, de ugyan­akkor transilvánnak is nevezhető. •K Linóleummetszet a fejérdi görögkatolikus templomról

Next

/
Thumbnails
Contents