XX. századi műemlékek és védelmük (A 26. Egri Nyári Egyetem előadásai 1996 Eger, 1996)

Előadások: - Nagy Gergely: A Wekerle-telep, avagy a századforduló ideális városa, a kertváros

/. íífrra ken a helyeken nagyon rövid idő alatt közösséggé formálódott a közös hagyomány nélküli lakosság. Kialakult a kertvárosi életforma, sajátos belső „társadalmi szokásokkal". A századfordulós Budapesten is a több fejlődő európai városhoz hasonló társadalmi és gazdasági átalakulás volt megfigyelhető. Megélhetésüket keresve, sokan költöztek vidékről a fővárosba. 1890 és 1910 között 560.079-ről 1.110.453-ra emelkedett a fővárosi lakosság száma, elviselhetetlenül megnőttek a lakásbérleti díjak. A háztulajdonosokat semmi sem ösztönözte bérházaik korszerűsítésére. A lakáshelyzet nyomorúsága egészségügyi és szociális feszültséggel fenyegetett. Az egészségtelen bérházak fennmaradása a régi, korszerűtlen fővárosi településszerkezet átformálásának is akadályát képezte. 1908-ban ezért határozott 10.000 munkás-lakás felépítéséről a Wekerle Sándor miniszterelnök-pénzügyminiszter vezette kormány. A külföldi lakásépítési gyakorlatot áttekintve végül is az angol kertvárosok nyomán láttak hozzá a több telepre tervezett program megvalósításához. A Magyarországon előzmények nélküli építészeti feladat megoldására tervpályázatot írtak ki. Ennek tapasztalatai alapján Győri Ottmár, a pénzügyminisztérium mérnöke készítette a gyorsan kivitelezhető, mégis egyedi hangulatú kertváros rendezési tervét. O alakította ki az átlókkal tagolt gyűrűs úthálózatot. Az akkori Budapest határán kívül, mintegy 20.000 munkás és tisztviselő telepítésére építettek olcsó, de korszerű lakásokból álló lakótelepet. A kertvárosok építésekor mindig alaposan tanulmányozták a helyi adottságokat. Nem véletlenül esett a választás az akkori Budapest határán kívüli területre. Ez a mezőgazdaságilag művelhe-