XX. századi műemlékek és védelmük (A 26. Egri Nyári Egyetem előadásai 1996 Eger, 1996)

Előadások: - Bende Csaba: A XX. század építészet helyreállítási problémái

Fontosnak tartom, hogy a ,,XX. sz.-i műemlékek" válogatásának és a védettségre való felterjesztésének alapozó szempontjait — amely munkában magam is résztvettem 1972—77. között — röviden vázoljam. A vizsgálat során az építészeti, városképi értékeken kívül figyelembe vettük — kellett vennünk — az akkor ismert várospolitikai, városrendezési szándékokat és a hosszútávú közlekedési fejlesztési terveket. Elő személyek alkotása természetesen nem volt védetté nyilvánításra javasolható. A vizsgálatok során mintegy 300 épület számbavétele történt meg, az épületek képviselték a város különböző rendeltetésű épületeit, így középületek, ipari épületek, lakóházak és műtárgyak szerepeltek az anyagban. A válogatás szempontjait — nem az ismert szerzők és alkotók műveinek kritikátlan felvétele, hanem az új szerkezetek alkalmazásának módja, az alkalmazás művészi megfogalmazása, ill. a régi szerkezetekkel való együttes alkalmazás, a homlokzati és formaképzés, végül a tömegképzés és a környezetben való elhelyezkedés — mondanám — illeszkedés meglehetősen bonyolult szintézise határozta meg. Néhány példa a dekoratív formák és az új szerkezeti anyagok művészi alkalmazására: Zeneakadémia 17 m széles erkély, vb. konzolon Városligeti fasorban a református templomban kupola és karzat vb. szerkezete Andrássy út Párisi Nagyáruház vb. szerkezetei Margitsziget Sportuszoda fedett csarnok íves vb. tartószerkezetéé Víztorony vb. szerekezete A korszerű építési tervezés alapelveit propagáló CIAM a magyar csoportja számos kisebb épülettel szerepel a jegyzékben, ezek a Lejtő utcai, Lötz Károly utcai és Hankóczy úti házak méltó emlékei a 30-as évek építészetének. (Molnár Farkas épületei.) Végül helyet kapott a válogatásban számos közlekedési épület — bár ezek múlt századiak — így a Hűvösvölgyi és a Zugligeti végállomások, valamint néhány ipari épület, pl. Györgyi Dénes Aquincumi trafóháza 1935, Nyíri István autóbusz végállomása 1949, Györgyi és Román Ernő Markó utcai trafóháza, Padányi Gulyás Jenő Hamzsabégi úti autóbuszgarázsa, a már említett margitszigeti víztorony (Zielinszky Szilárd) stb. Az épületek védett nyilvánítása — elviekben bonthatatlansága — ugyanakkor új feladatokat ró a műemléki szakemberekre és a gyakorló építészekre egyaránt. A XX. sz.-i épületek fenntartásának, helyreállításának problémái alapvetően mások, mint a korábbi műemléki gyakorlatban. A XX. sz.-i építészet már más anyagokat használt, itt tehát nincs boltozatmegerősítési, csaposgerenda-megerősítési, kő- kőszobrász konzerválási feladatra. Van ugyanakkor betonvas-korrózió, vb. szerkezet tönkremenetel, acélszerkezetű függönyfal és acél nyílászáró szerkezetek teljes átrozsdásodása. (Pl. Török bankház, Szervita tér 3.) A szecessziós épületek Zsolnay-kerámiáinak tönkremenetele, előtetők, erkélyek, acéltetők helyreállítása gyakorlati feladat. Néhány példa az elmúlt évekből: A városligeti, ún. Wünsch-híd A Városligetben a Gundel étterem és a Szépművészeti Múzeum sarkánál áll Wünsch Róbert „építési vállalkozó és czement technikus" kis vasbeton hídja. Ez a híd az első vb. szerkezetű híd a történelmi Magyarország területén.