XX. századi műemlékek és védelmük (A 26. Egri Nyári Egyetem előadásai 1996 Eger, 1996)
Előadások: - Matucsák Tamás: A fesztáv nem számít
Frankfurt am Main: III. sz. repülőgép hangár Riem: Repülőgép hangárok. 2.4 A kötéllel való fél függesztett merev szerkezetek esetén a két szerekezeti elem: a kötél és a merev gerendák előnyeinek összegezésével gazdaságos szerkezetek hozhatók létre — amelyeknél a teherhordó szerkezeteknél a merev szerkezet keresztmetszeti magasság és támaszköz aránya h _ 1 a L ~ 100 körüli ig en kedvező érték is elérhető. Ez a szerkezettípus szimmetrikus elrendezésben, de igen általános formában széles körben elterjedt a sportlétesítmények Braunlage: Jégstadion, Miskolc: Drótmű, Quimper: Fleetguard Hűtőtároló. 2.5 A nagy fesztávolságra is kevés szerkezeti anyag felhasználását igénylő kötélszerkezetek sorolt alkalmazását elsősorban két módon oldották meg: vagy végleges állapotban a merev fedéssel héj szerkezetként működő szerkezeteket építettek, amelkynek jellemző épületei Wuppertal: Uszoda, Chantilly: Repülőtéri felvételi épület vagy kétövű szerkezetként, a kötél síkjában alkalmazott feszítéssel alaktartó kötéltartók alakítottak ki, mint pl. Stokholm: Jégstadion, Berlin: Autóbusz javító üzem. 3. Kétirányú szerkezetek nagy fesztávolságú terek lefedésére A kétirányban teherhordó felületek két csoportját célszerű megkülönböztetnünk: a hálózattal kialakított rácsokat, hálókat és a folytonos felületszerkezeteket. 3.1 Rácsok — hálózatok A nyomott elemeket tartalmazó kétirányú szerkezetek alapveteő előnye, hogy az egyes elemek síkjára merőleges kihajlással szemben a másik irányú elemek megtámasztást jelentenek. Emellett a függőleges síkokban fellépő kihajlásával szemben jelentős az elemek inerciájú keresztmetszettel vagy két, rácsrudakkal összekapcsolt övvel alakíthatók ki. 3.11 A kétirányú szerkezetek közül először a vízszintes középsík körül kialakított tartórácsokat és térbeli rácsostartókat kell megemlítenünk. Érdekes, már a század első éveiben felmerült a térbeli rácsostartók alkalmazása, amelyek a technikai feltételek fejlődésével azonban csak az 1960—70-es években kerültek széles körben alkalmazásra, és a közepes 18—24 m támaszközű szerkezetek mellett nagy terek lefedésdére is alkalmazhatók. Ezek közül hatásában kiemelkedő épületek: OTTAVA: Pályaudvar, OSAKA: Fuji-pavillon. A térbeli rácsostartók a kétirányban fellépő hajlító nyomatékokat az elsősorban ferde rácsrudakkal összekapcsolt, egymástól viszonylag nagy távolságban elhelyezett övekkel veszik fel, jelentős előnyük, hogy függőleges terhekből csak függőleges támaszerőket ad át. 3.12 A görbült középfelületű kétirányú rácsszerkezetek statikailag kedvező alkalmazásának bemutatására a Pier Luigi Nervi által, az 1930-as években (!!) tervezett két vasbeteon repülőgép hangár típust emelném ki.
