XX. századi műemlékek és védelmük (A 26. Egri Nyári Egyetem előadásai 1996 Eger, 1996)

Előadások: - Harrach Erzsébet: A XX. századi műemlékek és védelmük

a napi gyakorlatban használható, élő tervanyag napjainkig sem került a levéltárakba, hanem az építési hatósági tervtárakban maradt.

6 így pl. a század első felének építési engedélyhez beadott tervanyagait az ún. hatósági tervtár őrzi még napjainkban is.

7 Az országos levéltárakhoz hasonlóan ezekben is találhatók tervek a különböző fondokban. Itt kell néhány gondolattal megemlékezni Budapest Főváros Levéltáráról, ahol a tervek elvben önálló fondokba tárolódnak.

8 A rendezési elv szerint két főcsoportra oszlik az anyag. A 19. századtól a II. világháború befejezéséig, illetve az 1950-ig terjedő szakaszra — mert ekkor szervezték át Magyarországon a hivatali szervezetet —, és az ún. szocialista kori szakaszra. Ily módon a 20. századi rajzos források külön vannak választva. Vizsgáliódásunkhoz az első csoportban is találunk fontos anyagokat. A különböző szervek fondjaiban is vannak azonban rajzos mellékletek, amelyekről másutt történik említés.

9 A hazai helyzethez hasonlít az európai Városi Levéltárak forrásanyaga is.

10 Ezt legjobban bizonyítja ,,Az európai fővárosok építéstörténeti forrásai" című, 1980-ban angol és francia, majd magyar nyelven is megjelent kötet, mely e témakörben talán még ma is az egyik legfontosabb, alapvető műnek tekinthető.

11 A magyar és a nemzetközi gyakorlatban egyaránt a minisztériumok anyagaiban is találhatunk forrásokat. Az adott profilnak megfelelő intézmények, gazdasági egységek és más épületek dokumentációinak tervmellékletei szolgáltathatnak további adatokat.

12 Ebben a csokorban külön ki kell emelni az Építési Minisztériumokat, amelyek gazdag tervtárral rendelkeztek.

13 A hazai építésügyi tárca tervtára a minisztérium megszűnésével szétszóródott. A közlekedés, a vasútépítés is megteremtette a maga hivatali szervezetét, s ezzel együtt saját épületanyagának tervtárait, amelyeket levéltárakban önálló fondokban, vagy más gyűjteményekben találhatunk meg.

14 A városrendezési tervek is fontos források, ezért meg kell említeni azokat. Magyarországon szinte minden tervező vállalatnál készültek ilyenek. A VATI anyaga még saját tervtárban, az ÉM tervtára egyrészt szintén a VATI-ban, másrészt a megyei önkormányzatoknál található, de más lelőhelyeken is.

15 Ide kívánkoznak még más építésügyi hatósági irattárak, dokumentációs ok, amelyek építési igazgatóságok, építési hivatalok és hasonló profilú munkahelyeken összegyűlt tervanyagot őriznek.

16 A speciálisan építészeti anyag őrzésére és gyűjtésére is vannak forráshelyek. Először azon intézményekről és hivatalokról tennék említést, amelyek a legkülönbözőbb építészeti profillal működtek szerte Európában.

17 Önálló építészeti levéltárak Európában még a gazdag és nagy államokban is alig alapíttattak.

18 Az egyik kivétel a prágai Nemzeti Műszaki Múzeumban található Építészeti Levéltár.

19 Levéltár helyett Európa szerte építészeti múzeumokba gyűjtik az értékesebbnek vélt terveket a múzeumi profilnak megfelelően.

20 Magyarországon Budapesten található az 1968 óta az OMF ill. OMvH felügyelete alatt működő Építészeti Múzeum. Számos kiemelkedő építész hagyatékából vásároltak meg az építészettörténet és a műemlékvédelem szempontjából kiemelkedő és múzeumi értékű forrásokat, köztük terveket Möller István, Györgyi Dénes, Visy Zoltán, Tálos gyula, Gerlóczy Gedeon, Kaesz Gyula, Warga László, Kismarthy Lechner Lóránt, Kozma Lajos, Rimanóczi Gyula, Árkai Aladár, Árkai Bertalan, Molnár Farkas és még más jelentős építészektől. A műemléki területen dolgozó építészek terveit is számon tartják, s folyamatosan kiállításokat rendeznek anyagaikból.

21