Varak és kastélyok (A 25. Egri Nyári Egyetem előadásai 1995 Eger, 1995)

Előadások: - Josef Maier: Várhelyreállítások műszaki megoldásai Németországban

DR. J. MAIER A NÉMETORSZÁGI VÁRAK REKONSTRUKCIÓJÁNAK MŰSZAKI MEGOLDÁSAI Mind a mai napig a németországi várak felújítása nem külön kutatási diszciplína, hanem a várismeret tudományának része. A várakat, amelyeknek a rom jellege a 19. századi kiegészítések következtében megszűnt, mint pl. a Wartburg vára Türingiában, Ronneburg Hessenben, pontosan úgy kell felújítani, mint más történelmi várakat. A felújítás mértékét más módon kell átgondolni, ha a vár romként marad fenn. Ilyen esetben a rom jelleg a meghatározó. Minél nagyobb, minél teljesebb egy rom, annál inkább megengedhető a kiegészítés, de emellett minden kiegészítés végső soron megkérdőjelezhető. A nagyformátumú rom megengedi és megköveteli a hiányos részek statikai okok miatti korrigálását, de olyan módon, hogy a rom esztétikai megjelenése ne szenvedjen kárt. Minél nagyobb része van meg egy építészeti romnak, annál inkább lehetséges a szükséges kiegészítést autentikus biztonsággal elvégezni. Ez törtéhet a megmaradt összforma kiegészítésével, vagy analógia alapján. A statikailag szükséges biztonságot leginkább a valamikori építészeti szerkezet visszaállításával lehet elérni. Ebben az esetben különleges konzerválási jelentősége van a megmaradt építészeti plasztikának, a színes vakolat rögzítésének. Az évek során a felújítási folyamatok fejlesztést eredményeztek. A gépi fugázással igen kímélő módszert hoztak létre. Korábban a falkoronát lezáró habarcsréteget manuálisan hordták fel, ennek megmunkálása, kiképzése nagyon körülményes volt, eredményessége pedig vitatható. Az új pneumatikus eljárás sokkal hatásosabb. Ezzel a módszerrel a formai esetlegességeket, a történelmi körvonalakat inkább meg lehet tartani és nem szükséges hozzá- és felfalazást eszközölni, amelyek a romot összességében eltorzítják és meghamisítják. A másik alapvető döntés, mely a romok és a rom falazatok biztonságosságára és megóvására vonatkozik, számol a rom használhatósági szempontjaival valamint annak didaktikus hatásával. Használatban lévő várterületeknél, ahol még gazdálkodás is folyik, nagyobb karbantartási munkákra van szükség. Ez a következőket foglalja magába: fel kell építeni a mellvédeket, bár a történelmi falak már nem léteznek; komplett fallefedést kell készíteni, hogy lehulló anyag ne veszélyeztesse a látogatókat és nem utolsó sorban a kiegészítéseket is el kell végezni a látogatók személyi biztonsága érdekében. A műemléki érték nem szenved kárt, ha a toldalékok nagyon mértéktartóak, de szükségesek a történelmi építészeti elhatárolások. Didaktikus megindokolással a statikailag szükséges kiegészítéseket, olyan érthetően lehet megformálni, hogy a látogató a rom összességét jobban el tudja képzelni, és jobban megértse. Hogyan törekszünk azt a konzerválási feladatot teljesíteni, hogy az öröklött romos műemlékek megmaradjanak eredetiségükben, az előírások kellemtlenségével, az időjárás viszontagságaival, a használattal és az építéstechnika lehetőségeivel szemben? A romok sokaságát, amelyek különböző anyagokból épültek és történetük az évszázadok folyamán a legkülönbözőbb módon alakult, nem lehet egy séma szerint kezelni, felújítani és fenntartani. Ennek ellenére van néhány a hétköznapi gyakorlatban alkalmazott módszer és recept, amelyek beváltak. A rom alapozásának, megóvása és felújítása igen csekély jelentőségű. Az alapokat rendsze-