Varak és kastélyok (A 25. Egri Nyári Egyetem előadásai 1995 Eger, 1995)

Előadások: - Szabó Bálint: Várak és várkastélyok tartószerkezeti kérdései

— az országos koordinátarendszerhez kapcsolja az épületegyüttest és környezetét; (b) kiegészíti a tartószerkezeti felmérést: — a más módszerekkel hozzá nem férhető épületrészek geometriájával, — a térbeli (merevtesti) elmozdulások — torzulások — pontos rögzítésével, — az ellenőrzéshez szükséges adatok biztosításával (szabálytalan geometriájú épületegyüttesek esetében); (c) lepusztult épületrészek, szerkezeti elemek jellegzetes pontjainak a felmérésével (hiányzó födémek — homlokzat felmérés, várfalak — romosán). 3.2.1.2. Az építészetei felmérés (a) tartalmazza: — az épülete geometriáját (a burkolószerkezetekkel együtt) — alaprajzok, metszetek, homlokzatok, — az épületszerkezettani részleteket (pl. lépcső, födém, vagy padlószerkezetek) (13. sz. ábra); (b) keretéül szolgál a tartószerkezeti felmérésnek (és minden más felmérésnek); (c) témát ad a tartószerkezeti igénybevételek, teherbíró képességek pontosításához. 3.2.1.3. A kertépítői felmérés (a) tartalmazza — a fák, bokrok koordinátáit, — a különböző kellékek — műromok, törpék stb. pozícióit, — vizek helyzetét; (b) kiegészíti a tartószerkezeti felmérést — a károsító környezeti hatások (fagyökerek, folyó és állóvíz stb.) rögzítésével. 3.2.1.4. Az épületgépészeti felmérés (a) tartalmazza: — az épületgépészeti vezetékek és berendezések helyzetét, — a városi hálózathoz való csatlakozási pontok koordinátáit; (b) kiegészíti a tartószerkezeti felmérést — terhelésekkel, melyeket a (súlyosabb) berendezések adnak, — a meghibásodási lehetőségek térbeli pozicionálásával. 3.2.1.5. A régészeti tanulmány (a) tartalmazza: — a földszinalatti kereszt- és hosszmetszeteket, melyek az épületről és környezetéről vallanak, — a megforgatott altalaj pontos geometriáját, — a különböző beépített szerkezeti elemek (alapok, kutak stb.) méreteit; (b) kiegészíti a tartószerkezeti felmérést — az épület alapjainak pontos méreteivel (úgy kell a szondázást előírni, hogy minden jellegzetes metszet felszerkeszthető legyen, — az esetleges régebbi alapok helyzetének a meghatározásával, — az alapozási feltételek leírásával.