Varak és kastélyok (A 25. Egri Nyári Egyetem előadásai 1995 Eger, 1995)

Előadások: - Káldi Gyula: Várhelyreállítások Magyarországon a II. világháború után

A diósgyőri vár szintén az ún. klasszikus vár-helyreállítások sorába tartozik. Négysaroktornyos reneszánsz alapelvű királynői vár, melyet Ferenczy Károly irányításával állítottak helyre. Didaktikus, de nagyon szép helyreállítást mutat. Nagyon diszkrét, igazából csak szerkezeti jellegű megfogások történtek. Jól látszik, hogy a nagy ágyúrondella lefedését a tervező kolléga egy vasbeton héjjal oldotta meg, rekonstrukciós jelleggel. Ezek a vasbeton héjak az eredeti nyomokra épültek. Ez a megoldás jóval hitelesebbnek tekinthető, mint mondjuk a Buzogány torony a budai déli rondellánál. A gyulai vár — ami egy téglavár — első helyreállítása a 60-as évek végén megtörtént. A vár kapcsán érdemes egy kicsit ismét a funkcióról beszélni, mert ez a várak mai életének talán legfontosabb vetülete. Itt, a gyulai várban egy kis kiállítás, múzeum működik, nyaranként pedig a Nemzeti Színház várszínházának ad otthont. Legújabban egy konfliktus is kialakult hivatalunk és a színház, illetve a város között. A probléma lényege az, hogy a színház jelenlegi működésével túl nagy ebben a várudvarban. A színházfunkció redukált változata, ami a műemlék érdekében is megfelelne — nem felel meg a színháznak. Ekörül folyik most komoly huza-vona. A kisnánai vár kapcsán azt kell elmondani, hogy nagyon egyszerű dolgok történtek itt. Az építész, Erdei Ferenc minimális romkonzerválással, illetve egy fedett kőtári rész kialakításával oldotta meg a problémát. Az ilyen és ehhez hasonló bemutatásokkal elvben semmi baj nincs. A probléma mégis az, hogy nagyon nehezen kezelhetőek, tehát mindig eszik a pénzt. Csak a legritkább esetben tudják önmagukat eltartani. Egy közösségnek azonban a legfontosabb ilyen jellegű értékekre azonban mégiscsak áldoznia kell. Sárospatakon a palotaszárny helyreállítása a 60—70-es években elkészült, az ún. Vöröstoronyé pedig mostanában fejeződött be kőrestaurátori eszközökkel. Magyarországon először itt történtek olyan nagyobb léptékű kőelem cserék, melyek kihelyezett másolatai előregyártott ,,kőbarát" műkőelemekből készültek. A simontornyai vár sokszor és sok helyen idézett példaértékű helyreállítás. Itt is a didaktikus szemlélet és az anastylózis módszere dominált. A kőszegi vár helyreállítása egy korai — 60—70-es években megtörtént — helyreállítás volt. A vár helye szerencsés, mert a város közepén áll és így mindenféle kulturális intézménynek otthont adhat. A palotaszárny szomszédságában álló tornyot az építész, Sedlmayr János, ahogy a várfal egyéb szakaszait is, szolid eszközökkel egészítette ki. Ezen saroktorony fölött egy számomra meghatározhatatlan időkből már mazo nyeregtető áll, ami abszolút szervetlen a torony hengeres tömegéhez. Az építész ebbe a szituációba nem nyúlt bele, azt változatlan formában hagyta. A magam részéről ezt követendő cselekedetnek tartom. Minden furcsasága ellenére rendkívül bájos, ugyanakkor hiteles. A Balaton felvidéken a tapolcai medencében helyreállított kis hegyi várról szeretnék képet mutatni, éppen Gerő Lászlónak a Várépítészetünk c. munkájából. A szigligeti vár helyreállításáról van szó. A Turco féle metszet mutatja a vár egykori állapotát. Itt Erdei Ferenc rekonstrukciós rajzát villantom fel. Az a véleményem, hogy az építész soha nem mondhat le arról, hogy ilyen kísérleteket tegyen, mint ahogy Erdei Feri is megtete annak idején. Ma egyébként már működik egy rekonstrukciós csoport a Műemlékvédelmi Hivatalban, ami kifejezetten építészeti rekonstrukciókkal foglalkozik. A dián látható példa egy reneszánsz várkastély, a pácini kedves kollégánk, Erdei Feri halála előtti utolsó, szerintem nagyon szép munkája. Helytörténeti múzeum kapott benne helyet. A visegrádi együttest három építészeti elem határozza meg: a fellegvár, a Salamon torony és a palota romterülete. A palota, amely Anjou, illetve Mátyás kori, a török hódítás miatt keletke-