Varak és kastélyok (A 25. Egri Nyári Egyetem előadásai 1995 Eger, 1995)

Előadások: - Nagy Klára: Magyarországi erődök

A VI. erődöt ma helyreállítva láthatjuk. Az erődben (római) lapidarium, pizzeria és disco club található. Az V. erőd helyreállítása megindult, egy részében galéria található. 1.3.3. Csillagerőd a II. világháborúig katonai célokat szolgált. A háború alatt lőszerraktár, majd munkaszolgálatos laktanya. A háború után a Szlovákiából áttelepített vagy áttelepült családok átmeneti lakása évekig. Jelenleg gyümölcs- és zöldségtárolásra használják. 1.3.4. Monostori erőd 1990-ig a szovjet alakulatok használták. 1992-ben lehetett először bejárni az erődöt, ekkor nyilvánítottuk műemléki szempontból védetté. Építészeti, geodéziai felmérése megtörtént, a tervezése folyamatban van. 1.3.5. Igmándi erőd a II. világháborúig a katonai kincstár használatában volt, a háború alatt menekült lengyel katonák szállása, míg a háború végén a nyugatról hazatértek szűrőállomása. Később műhelyek, raktárak, szükséglakások voltak az erődben. 1965-ben a Klapka György Múzeum római kőtára költözött egy részébe. A kőtár jelenleg is látogatható. 2. A BUDAPESTI CITADELLA 2.1. A Citadella építéstörténete A Gellérthegy erődítésének története a XVI. sz.-ra vezethető vissza. 1541-ben Buda elfoglalása után, a törökök kisebb erődöt építettek a mai Citadella helyén, a budai vár őrzésére. A XVIII. sz. első felében a török kori erőd romjai egy ideig fennálltak, azonban a század 2. felében a Gellérthegy teteje már üresen állott. 1813-ban Tallher József tervei alapján csillagvizsgáló épületet építenek a hegy tetején. Az 1848—49-es szabadságharc után Haynau rendeletére Magyarország mérnökkari főigazgatója tervet dolgozott ki az egész országra kiterjedő erődhálózat létesítésére. Ennek a programnak a része lett volna — a várost körülvevő erődsorozat mellett — a budai vár megerősítése és rendbehozatala és a Gellérthegyen önálló védmű építése. Az egész tervből csak a Citadella valósult meg. I. Ferenc József császár 1850-ben engedélyezte az erőd megépítését. A hegytetőről az egész várost kívánták katonai ellenőrzés alatt tartani, ezért egy hosszában elnyúló erődöt terveztek a keskeny fennsíkon. Az építési munkákat Kasselik Ferenc építőmesterre bízták. A romos csillagvizsgáló épületét elbontották. A kiegyezés után, 1875-ben megszüntették a budai vár katonai erődjellegét, ekkor a Citadella is elvesztette hadászati jelentőségét. 1890-ben tervbe vették teljes lebontását, végül 1899-ben a Hadügyminisztérium átadta a Fővárosnak. Ekkor a katona jellegének jelképes megszüntetésére az erőd néhány helyén a falakat megbontották. Jelenleg a gellérthegyi Citadella idegenforgalmi célokat szolgál.