Varak és kastélyok (A 25. Egri Nyári Egyetem előadásai 1995 Eger, 1995)

Előadások: - Franz Bunzi: Burgenlandi várak

Ezáltal keletkezik a fellegvár zárt udvara. 1524-ben a vár a Batthány család birtokába került, ehhez a várban élénk kulturális élet kifejlődése kapcsolódik, amely mindenek előtt az itt megtelepedett kálvinizmus központi hatását fejezik ki. Itt nyomtatja ki Johann Manlius az evangélium írásait latin, horvát és vend nyelven. Batthány Boldizsár alapít egy kálvinista udvari iskolát, berendez egy udvari kápolnát és építtet egy jelentős könyvtárat, melynek részeit a ferencrendi konviktusban őrzik. A humanista és botanikus Carolus Clusius, II. Miksa udvari botanikusa, itt írja meg Nomenclatur Pannonicus című művét, a pannon flórának a leltárát, melyet Manlius 1583-ban nyomtat ki. Az utolsó lényeges fázis e vár építésében a 17. sz. közepére tehető, amikor a fellegvár udvarában a pilléres árkádokat építették, a toronyépületet felújítják és a lépcsőházat megépítik. (Valószínűleg Philiberto Luchese munkái, aki abban az időben Schlaining várában dolgozik a Batthány családnak.). A várnak ezt a felvirágzását a XVIII-ban romlás követi. A török háború után, funkció nélkül, Güssing vára már nem felel meg a barokk kastély követelményeinek és így a tulajdonost már nem érdekli ennek a felújítása. Sok erődítmény pusztulását pecsételi meg az 1775. évi miniszteri rendelet, mely a várak hadászati tárgyainak eladásával kapcsolatos és ezeket a bevételeket Mária Terézia hadseregének felszerelésére fordítják és bevezetik még a befedett tetőterekre kiszabott adót. Ennek következtében 1778-ban elkezdik a tetőcserepek leszedését és ezáltal felgyorsul az épület pusztulása. Egy tűzvész áldozatául esnek gazdasági és lakó részek, és a peremen lévő épületeket építőanyagként adják el a városban, új épületek emeléséhez. így a múlt század közepén a güssingi vár már csak egy romantikus romterület. Végrendeletében Batthány-Strattmann Fülöp herceg egy alapítványt tesz, aggódván a családi tulajdon megmaradásáért, melyben gondoskodik a régi güssingi kastély megóvásáról, valamint az ottani ferences rendi kolostor, templom és családi sírbolt fenntartásáról. A következő évtizedek, bár meg tudják a teljes pusztulást gátolni, a pusztulás folytatódik. A gazdasági nehézségek beárnyékolják a törekvéseket a vár megmentésére, a háborús évek alatt a vár átmentileg a község kezelésében volt úgy, hogy 1949-ben ezt a fontos védelmi objektumot a Szövetségi Műemlékvédelmi Hivatal védetté nyilvánítja. Ezután az első intézkedéseket meg lehet tenni. A palota teteje, mint sok más boltozatos falvonulat, akkorra már beomlott, a kápolnán súlyos károsodás mutatkozik, a növényzet már nagymértékben benőtte a falazatot. 1958-ban egy általános felújítási terv készül, amely egyrészt a torony statikai felújítását állítja előtérbe és különféle falbizotsítást irányoz elő. Elsősorban arra fektetik a hangsúlyt, hogy megállítsák a pusztuló vár romlását és hogy gondoskodjanak a biztonságról, gondoskodjanak a konzerválásról. Tudatosan lemondtak a tető visszaállításáról és a palotát egy lapos tetővel fedték be. Ezzel a lehető legnagyobb mértékben megfelelt a modern műemlékvédelemnek és régiség értéknek. Minden romantikus, hipotetikus rekonstrukciót a priori mellőzni kell. Az 1982-ben az ismételten hozott intézkedések folytatják ezt a törekvést. A délnyugati palotának a veszélyeztetett állapota, a boltozatok és a tető is hiányoztak már, az erősen csökkent falazat beomlással fenyegetett, ezért szükségessé vált, hogy a fellegvár és e várszakasz labilis falazata meg legyen erősítve. Ittt statikai okok miatt szükségessé vált a palota falainak lezárása, ami által nemcsak a közlekedés vált lehetővé a palotában, hanem perspektívát nyitott az eljövendő hasznosítási lehetőségeknek. Abban az időben a güssingi vár alapítványi kuratóriuma, a tervezett országos kiállítás után, további hasznosításra is gondolt. Miután a nagy mennyiségű törmeléket elszállították, a falkoszorúkat felújították és a fellegvár statikai felújítását is elvégezték, a látogatók érdekében a várhegy irifrastruktúráján is lehetett javítani. Ez az előretolt „özvegytorony" és az övezett részek felújításából állott. Ennek következtében itt létrejöhetett egy vendéglő terasszal, amely a látogatóknak lehetővé teszi, hogy tovább időzhesse-