Varak és kastélyok (A 25. Egri Nyári Egyetem előadásai 1995 Eger, 1995)

Előadások: - Eeva-Liisa Rautalahti: Suomenlinna – világörökség

A finn korszak A finnek Suomenlinnát az után vették át, hogy az orosz személyzet kivonult 1918-ban, a függetlenségi nyilatkozat után. A finn időszakban az erőd helyőrségként szolgált. A finnek csak kevés új építményt építettek, mivel a tényleges védvonal távolabb volt kinn a tengeren. Az ágyúállásokat azonban legutoljára a második világháborúban erősítették meg, mivel Suomenlinna Helsinki légitámadás elhárító rendszerének volt a része. A templomot is újjáépítették. Bár Suomenlinna hadászati terület volt, műemlékké is nyilvánították és 1920-ban régészeti bizottságot állítottak fel bizonyos helyreállítási munkák felügyeletére Kustaanmiekka és Susisaari erődökben. 1972- ig, az utolsó partiőr század kivonulásáig Suomenlinna hadászati terület maradt. Napjainkban csak a tengerészeti Akadémia működik Pikku Mustasaarin, mintegy a hadászati múlt emlékeként. 1973- ban civil közigazgatás alakult Suomenlinna helyreállítására és fenntartására. Suomenlinna önkormányzata közvetlenül a Kulturális és Oktatási Minisztérium alá tartozik. A világörökség helyszíne A világörökség helyszíneként kiválasztott kulturális emléknek kiemelkedő egyetemes értékűnek kell lennie, autentikusnak a tervezésben, anyagaiban, megmunkálásában és elhelyezkedésében, megfelelő jogi védelemmel és igazgatási mechanizmussal kell rendelkeznie, mely biztosítja a megőrzését. Suomenlinna erődjét 1991-ben jelölték a világörökség listára, mint a hadi építészet kiemelkedő példáját. Suomenlinna minden lényeges részében, fennállásának minden időszakában autentikus. Egyedi, mert erődítményei szabálytalanul, különböző szigeteken épültek, különböző magassági terepeken, szabadon alkalmazva Vauban hadászati elképzeléseit. Különös vonása, hogy három különböző nemzet, Svédország, Oroszország és Finnország védelmében volt jelentős, jelenlegi megjelenésében pedig különféle stílusok és építészeti hagyományok gyűjteménye. Suomenlinna az erődítési technika és a dokk építészet több jelentős történelmi fázisát is reprezentálja. Különösen a szárazdokk a gályamedencékkel, a zárak és a páter noster szerkezet volt nagyon magas színvonalú a XVII. sz.-ban. A suomenlinnai erőd a finn állam tulajdonában van és a Műemlékvédelmi törvény (1963) védi. Helsinki város a városrendezési programjában pufferzónát garantált Suomenlinna körül. A helyreállítási munkák Suomenlinnán Suomenlinna helyreállítási munkái ilyen, vagy olyan formában az 1920-as évektől folynak. Az első projektek a gránit falak és föld ágyúállások javításai voltak és munkanélküliek végezték közhasznú munkában. Később több pénz állt rendelkezésre, főként a műemlék, vagyis az erőd és a hozzá kapcsolódó szerkezetek helyreállítására. Nagyobb méretű helyreállítás csak 1976 után vált lehetővé, a civil kormányzat irányítása alatt.